Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

I. BEVEZETÉS

3. Az állami bevétel növelését célozta az illetékek kiterjesztése az egyházi természetű isko­lai vonatkozású iratokra. 11/1852. jan. 15. Hböszörmény Alsó Szabolcsi és Hajdú Kerületi egyházmegye esperesétől. A kebelbéli t. cz. egyházi Igazgatóknak és általuk minden iskolák Tanítóinak: A Cs. K. N. Váradi Kerületi Iskolai hatóságtól múlt évi oct. 21-in 14/163/540. sz. a. következő tartalmú Intézmény érkezett Főtisztelendő Superintendens úrhoz: Minden Tanitó kinevezési előléptetési, magasb fize­tési avagy áttételi esetekben az illető Tanítóknak az ifjúságra befolyása tekintetéből azoknak józan s törvényes politicai viseletükről minden kétségen felüli meggyőződés szükséges lévén: nehogy az illy tárgyalások némely és érdeklettek politicai gondolkozás módjára és viseletükre vonatkozó kérdések, s ez iránt későbben eszközlendő vizsgálatok és jelentéstételek által igen hosszas időre terjesztessenek: ezentúl minden fön elősorolt esetekben, ha bár semmi kétségnek hellyé nem is volna, az illető hatóságok az érdeklett egyének politicai gondolkodásukról s viseletükről különösen és világosan nyilatkozzanak. A) Új tanítók beállítása illetőleg: 1. A választási jogot gyakorló egyházi elöljárók kivétel nélkül csak olly egyént választhat­nak iskola tanítóul, ki politicai gondolkozás módját s magaviseletét tekintőleg ki elégítő hiteles bizonyítványt tud előmutatni és pedig a) Ha eddigi más helyütt tanítóságot viselt azon egyháznak, mellyben közelebb szolgált, elöljáróitól b( Ha más életmódot követett az illető helynek közelebbi tartózkodásán helyének polgári elöljáróitól c) Ha főiskolából viszik ki Tanítóságra az illető tan­áraktól. 2. Nagyságos esperes urak Csak illy Bizonyítványok előmutatása mellett adhassanak egyéb kívánságoknak is figyelembe vételével. B) Eddig is szolgálatban volt Tanítókat illetőleg: 1. Eddigi hellyükön és szolgálatukban továbbra is megmaradandó s illy értelemben megerösitendő Tanítókra nézve, most az illető Egyházi Elöljárói nevezetesen főképp Lelkészek és Gondnokok saját felelősségükre minden Tanítóikról politicai tekintetben bizonyságot teendenek vagy szóval a visitatio előtt, vagy ha ez így nem eshetnék, irásba foglalva s hiteles alakban u. i. esperes urakhoz beküldve... Tokajban semmi jelét nem tapasztalni, hogy a passzív registentiának hívei lettek volna. Erről a társadalmi jelenségről a szakirodalom így fogalmaz: „Az 50-es években politikai program és életforma volt. A nemes és polgár elhatározták, hogy adót nem fizetnek, míg a végrehajtó nem jön rájuk. 26 Katonaságnak csak azt szolgáltatják ki, amit elkerülni nem lehet. A fuvarral késnek, utat könnyű kedvvel nem csinálnak. A német nyelv értését megtagadják. Vagyonát, keresetét, jövedelmét úgy ahogy van, senki be nem vallja. Megvetni az önkényuralmat, nem tudni a szolgáiról semmit. Ne érezze ott­hon magát sehol, semmiben...". 27 Apróbb mozzanatról tud a szakirodalom: küldöttséget meneszt a város a pesti Szent István-napi ünnepségre, s azt finanszírozza (I860). 28 To­vábbá kisebb „lázadás" tört ki, amikor is az osztrák katonákkal tűztek össze, egyébként kocsmai verekedésnek bizonyult az egész vád. 29 Az adórendszer kiépült. Mindenekelőtt a fogyasztási adó, majd végbement az in­gatlanok telekkönyvezése, amely egzakt alapot biztosított az adóztatáshoz. Tokajba csend­őrség és fináncság települt. A város vezető testületében zömmel kézművesek, iparosok vettek részt. A jobbágyfelszabadítás alig érintette a város társadalmát. A dézsmás szőlő tulajdonosai (gyakorlatban zsellérek) aligha szóltak bele a mindennapok politikai életbe. 26 Hamarosan lépett a főhatóság az adóhátralékosok ügyében. Megszületett az első névsor is e tárgyban Tokajban. 27 Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849-1867. Bp. 1981. 76. 28 Lukács Lajos: Magyar függetlenségi mozgalmak és alkotmányos mozgalmak. 1848-1867. Bp. 1955. 239. „utazáshoz pénzt adnak a szegényeknek." 29 Marosi Imre: Zempléni históriák II. 1849-1950. Bp. 1989. 30. Karácsony Tamás tokaji bíró néplází­tás miatti pere, 1861. évi szept. 8-án este történt a verekedés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom