Bencsik János: Kapitalizálódó gazdaság, polgárosodó társadalom (Officina Musei 13. Miskolc, 2003)

IV. A VÁROS TÁRSADALOMRAJZA: CSOPORTOK, RÉTEGEK, OSZTÁLYOK

Kézművesek üzemszervezetei Az 1848-as társadalmat átalakító események után két évtizeddel már erősen éreztette hatását a polgári rend mind a termelésben, mind a társadalom szerkezeti fejlődésében. Persze a folyamat lassú, de szemben a közeli s távoli falvakkal, Tokajban valamennyire gyorsabb változással számolhatunk. Tehetjük ezt azért is, mert a város társadalma már a polgári forradalmat megelőzően is jelentős mértékben meghaladta a feudális berendezkedést. Mindössze egyetlen jelenségre hadd utaljunk itt; Tokaj társadalmának vezető ereje, szemben más úrbéres településekkel, nem a nemesség, hanem a kézművesek és kereskedők széles rétege volt. Az egyes társadalmi rétegek fontos ismertető jegye lehet az, hogy tagjai helyben születtek, helyben laktak, vagy idegenből, közelről avagy távolról költöztek (például) Tokajba. A következő táblázatunk segítségével éppen arra kerestünk magyarázatot, hogy vajon a tokaji iparosok mely településekről származtak, következésképpen milyen kultúrával rendelkeztek. Két kérdés, melyek szempontunkból jelentősek: a foglalkozás, a mesterség ismeretanyaga az egyik, melynek még ekkor is a céhes gyakorlat szabott keretet, ez tartotta mederben; illetve a másik a szülőföld, a táj meghatározta művelődési ismeretanyag. Az sem közömbös, hogy párválasztásukra, milyen tendenciák a jellemzőek. Ezért külön tanulmányoztuk a házastársak születési helyét, lakhelyüket a házasságkötés idején. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy a jogi aktus nem minden esetben zajlott Tokajban. Ennek is több oka lehetett. A párválasztás során legalább négy alaptípust különböztethetünk meg. Az első variáns az „A-A", ahol az „A" a Tokajban születetteket (tehát vőlegény, menyasszony egyaránt) jelöli. A „B" idegen személyt jelöl, ha tehát „B-B" típust különböztetünk meg, akkor mindkét fél idegenben született, úgy kerültek városunkba. Ebben az esetben beszármazott családdal állunk szemben. Van két köztes típus, az első az „A-B", ahol a menyasszony idegen, és a „B-A" típus, amikor a vőlegény született más helységben. Ahol valamilyen okból hiányzik a házastárs (elhalálozás, nőtlen, hajadon, nem tartózkodott a városban az összeírás alkalmával), ott puszta „A" vagy „B" jellel találkozunk. Példa: Fricz Károly és Nagy Julianna, a férj szíjgyártó mester, 41 éves, a felesége 34 éves. Az előbbi Nagykárolyban, az utóbbi Tokajban született, tehát „B-A" típust képviselnek. Exogám párválasztás, éspedig matrilokális exogámiával találjuk szemben magunkat. A város iparosainak párválasztási gyakorlata, avagy: Tokaj térségi kapcsolatai házasságkötésük alapján Iparosok megnevezése Összes iparos A-A típus A-B típus B-B típus B-A típus B típus A típus Ebből zsidó kovács 8 2 1 3 2 lakatos 4 1 1 1 1 rézműves 2 2 1 aranyműves 1 1 1 bádogos 2 1 1 1 gépész 1 1 hajókormányos 2 2 asztalos 14 1 3 6 2 2 1 bodnár 23 4 5 6 3 1 4 kerékgyártó 8 1 1 2 2 2 faesztergályos 1 1 kárpitos 1 1 szabó 35 5 3 16 8 2 1 17