Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

A miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményeiről A

miskolci Herman Ottó Múzeum - 1952-ig Borsod-Miskolci Múzeum tavaly ünnepelte alapításának századik évfordulóját.

1 Az intézmény és gyűjteményei bemutatása a feladatom, amit úgy szeretnék megoldani, hogy elsősorban a múzeummal kapcsolatos szakmai és társadalmi elvárások változásait érzékeltessem, vagyis a gyűjtés és a tárgyi kollekciók változó esélyeit. Szeretnék rámutatni, hogy a gyűjteményeket gyarapító és gondozó személyiségeknek milyen szerepük lehet a szakmai célok kitűzésében és azok megvalósításában, végül röviden arra is, hogy miként látom a gyűjtemények mostani helyzetét és a velük kapcsolatos feladatokat, nem utolsósorban a továbblépés lehetőségét. Arra törekszem természetesen, hogy a miskolci példában megjelenjen azon feladatok némelyike, amelyek a nemzeti kulturális örökség ránk bízott tárgyi kollekcióját - közvetlenül vagy közvetve - formálják, befolyásolva ilyen módon valamennyiünk pályáját és egzisztenciáját is. 1. Ha a miskolci múzeum néprajzi gyűjteményeinek jellegéről, összetételéről beszélek, a történetben több mint 100 évet kell visszamennem. Az 1880-as évek közepétől rendre felbukkan annak az igénye, hogy Miskolcon is létesítsenek múzeumot. Hasonlóan zajlik ez az egész Magyarországon: a nemzeti kultúra megkonstruálásának időszakát éli az amúgy nagyon sokfelé és sokféle módon tagolt ország. Igazi virágkora ez a múzeumok alapításának, de szekunder stádiuma annak: a földrajzi, társadalmi, kulturális helyzetüknél fogva élen járó, regionális központ szerepét betöltő városok (Kolozsvár, Kassa), vagy múltjuk és koherens kultúrájuk megfogalmazásában erős települések (pl. jászok) már túljutottak a közös kulturális örökség tárgyi kollekciókban való megfogalmazásán.

2 A kiegyezés után meginduló erős közművelődési mozgalom Miskolcon 1892-ben hozza létre a Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesületet, ami aztán rövidesen Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesületre, változtatja a nevét, s 1899-ben lerakja a múzeum alapjait. Miskolc helyzeténél és regionális szerepénél időznünk kell még egy kicsit, mert a múzeum létrehozásában és helyi szerepében ennek később is lesz jelentősége. A mintegy 30 ezer lakosú, lassan urbanizálódó kisváros vékony polgársága, főleg értelmisége igyekszik megfogalmazni identitását, keresve abban - közösnek vélt - múltját. Gyenge a polgárság, a szőlőbirtokos parasztpolgári réteg nem igazán aktív a kulturális életben. 1 A múzeum történetének külön nem hivatkozott kérdéseiről összegzőén: Veres László 1999. 9-62. Lásd még: Szabadfalvi József1980. 76-84., Viga Gyula 1989. 187-204. A publikációkról részletezően: Tóth Lajosné-Viga Gyula 1977., Csák Leventéné-Hideg Ágnes 1999. 2 Korek József 19&S.