Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELŐADÁSOK ÉS CIKKEK A MUZEOLÓGIA KÖRÉBŐL

Nincs jelentős magángyűjtemény, a vármegye levéltárában és a Református Főgimnázium szertárában őrzött történeti tárgyak nem indukálnak múzeumot. Inkább csak sejthetjük, hogy lehet a dologban némi felhajtó szerepe Herman Ottónak, aki az 1860-as évektől vissza-visszajár Miskolcra, s akit az 1890-es években parlamenti képviselővé választ a város. Telket vesz a közeli Lillafüreden, ahol felépíti a ma kultuszhelynek számító Pele-lakot. Tevékenységének középpontjában azonban az 1891-ben az Avas alatt, a Bársony-ház alapozásánál előkerült szakócák, majd az újabb miskolci és bükki kőkori leletek meghatározása áll. Majd másfél évig vívja harcát - ahogyan Banner János később szellemesen megfogalmazza: a negyedkori ember szilex lándzsájával - egy Otto Obermayer nevü osztrák kutatóval a magyarországi diluviális időszak emberének létéről. Nincs nyoma annak, hogy a néprajzi gyűjtés megindításában szerepe lett volna Hermannak. Viszonya a fiatal miskolci múzeummal éveken át meglehetősen fagyos, ami később normalizálódik.

3 Kétségkívül neki köszönhető, hogy az ősrégészeti gyűjtemény a miskolci múzeum máig jellegadó kollekciójává válik, de tevékenységének másfajta hatása is van. Jóval később, 1933-ban Gálffy Ignác, az Egyesület akkori elnöke így fogalmazza ezt meg egy, a Földtani Intézetnek küldött jelentésében: „A Borsod-Miskolczi Múzeum, midőn a magyarországi barlangkutatás itt Miskolcon, illetve a Bükk hegységben megindult, a legnagyobb készséggel és minden anyagi erejének felhasználásával bekapcsolódott a Földtani Intézet által vezetett nagy jelentőségű munkálatokba. Minden más, még a nagyon sürgősnek látszó másnemű régészeti ásatásokat, néprajzi gyűjtéseket is mellőzve - mely mulasztásokat később nagyon is megéreztük, s ami miatt akkor támadásoknak is ki voltunk téve - fenntartó hatóságainktól nyert segélyeinknek jó részét készséggel és lelkesedéssel ajánlottuk fel arra a célra, hogy a magyarországi diluviális ősember kérdése pedig tudományosan tisztázva legyen..."

4 Számos kitűnő ember mellett, külön is meg kell emlékeznem Miskolc szülöttéről, Szendrei Jánosról, aki nem csupán a város történeti monográfiájával alkotott jelentőset, de ott bábáskodott a múzeum létrehozása körül is. Talán kevéssé ismert, hogy miniszteri tanácsosként szerepe volt a párizsi világkiállításon, s tevékenyen részt vett a millenniumi kiállítás hadtörténeti részének létrehozásában is. Az egyesület alapszabálya 1899-ben két fő célt fogalmaz meg: „...ápolni a magyar irodalmat, tudományt és művészetet egyrészt. Másrészt létesíteni egy nyilvános múzeumot és könyvtárat, fokozni és fejleszteni a műízlést és műpártolást, a közönség érdeklődését felhívni a szépművészetek iránt és megvetni az alapját egy létesítendő képtárnak".

5 1900. január 4-én 6 múzeumi szakosztály alakul meg, ezek sorában közös egységet képez az etnográfiai és néprajzi, ami a kor tudományosságát tekintve nem meglepő. 3 Kemenczei Tibor 1975. 15-17. 4 Idézi: Veres i. m. 19. 5 Idézi: Veres i. m. 10.