Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

Sztripszky Hiador, Erdély együtt élő népeinek kutatója 1. A tudománytörténet, egy diszciplína korábbi históriája egy-egy szakaszának és az abban eredményes elődök munkásságának feltárása alapvetően szubjektív műfaj. Különösen az a hozzám hasonló habitusú kutatóknak, akik hajlamosak belehelyezkedni és belefeledkezni egy előd személyiség életébe, s könnyen elkövetik azt a hibát, hogy olyannak láttassanak valakit, amilyennek maguk látják, s a már lezárult életpályának csak azokra a pilléreire fókuszálják a figyelmet, amelyeket maguk a legfontosabbnak tartanak. Nagyon nehéz tehát ezzel a közelítéssel egy életpályát értékelni, de - meggyőződésem - csak így emberi, s csak így érdemes. Különösen nehéz helyzetben vagyok akkor, amikor egy olyan személyiségről kell beszélnem, akit életpályájának az egyik legaktívabb és legeredményesebb korszaka köt Kolozsvárhoz és Erdélyhez, s aki - ehhez képest - kevéssé ismert és jegyzett az itteni tudományosságban. Ebben erősít meg Gaál György néhány napja hozzám küldött levele: Sztripszky Hiadorral kapcsolatos kérdéseimre így reflektált. „Az EMKE, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület - amiből az EKE is kivált - 1910-es nagy emlékkönyvének névmutatójában Sztripszky neve nem szerepel. Az EKE 1996-ban kiadott történetében sem említik. Végül Az Erdélyi Múzeum-Egyesület háromnegyed-százados tudományos működése 1859-1934 című, 1937-ben megjelent kötetben sem fordul elő a neve. Mindezek arra utalnak, hogy Sztripszky kolozsvári tevékenysége nem volt az illető intézmények szempontjából jelentős." Ez bátorít fel arra, hogy ezen az ünnepi ülésen felhívjam rá a jelenlévő utódok figyelmét. Meg kell még jegyeznem, hogy a témát magam kiváló barátomnak, a Nyíregyházán tevékenykedő, szlavista nyelvész, Udvari Istvánnak köszönhetem, akit a ruthenisztika vitt Sztripszky Hiador munkásságához, s akitől számos más közös munkánk során is igen sokat tanulhattam. 2. Sztripszky Hiador magyar és ruszin néprajzkutató, bibliográfus, nyelvész és irodalomtörténész, műfordító 1875. március 7-én született a Bereg vármegyei Selesztó faluban. Az elemi iskolát Ruszkóc községben, középiskolai tanulmányait pedig az Ungvári Királyi Katolikus Gimnáziumban végezte. A gimnázium 1893-ban történt befejezése után a Budapesti Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára iratkozott be, amit azonban otthagyott és Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemre iratkozott át, ahol régészeti, néprajzi és nyelvészeti tanulmányokat folytatott. Kolozsvárott diplomát, majd tanári képesítést szerzett, 1909-ben pedig - néprajz tárgykörből - bölcsészdoktori címet nyert el. A kolozsvári évek (1897-1908) meghatározóak voltak Sztripszky szakmai fejlődésében, látásmódjának formálódásában. Mindez egyaránt köszönhető néhány