Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)
ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK
Nagykapos volt még hasonló helyzetben). 27 A bécsi döntés hét esztendőre 630 négyzetkilométer területet és 45 734 főt csatolt vissza Magyarországhoz Zemplén vármegye középső területén. Életmódjukban a mezőgazdaság egyértelmű dominanciáját jelzi, hogy csaknem 70%-uk őstermelő volt, 12,7%-ukat foglalkoztatta az ipar, 2%-ukat a közlekedés és 3,2%-ukat a kereskedelem. Hasonlóan azonban Csehszlovákiához, a magyar Felvidék keleti része lényegesen fejletlenebb volt a nyugatinál, beleértve a térkapcsolatok szervezettségét is. 2 Tovább rontotta a térség esélyeit a második világháború utáni határmegvonás, ami keletre is lezárta a Felső-Bodrogköz falvainak gazdasági életterét. Ekkor már nem csupán a természetes észak-déli irányú kereskedelmi utak zárulnak le, s a Kárpát-medence centrumához való intakt kapcsolódás lehetősége vész el a Felső-Bodrogköz települései számára, hanem megszűnik a Kárpátalja vásárainak vonzása is. Megszakadt a Tisza-völgy természetes közvetítő szerepe is a szomszédos nagytájak között. Ez a Felső-Bodrogköz településeinek egy részét azért is visszavetette, mert a hagyományos mezőgazdálkodásból a kitörési pontokat éppen néhány növény termesztésében és ezek Ungvár, Munkács, Csap piacán való értékesítésében vélték megtalálni (korai burgonya, dinnye, káposzta, zöldségfélék stb.). Agcsernyőnél véget ért a Bodrogköz szlovákiai oldalán levő falvak számára is nagy jelentőségű vasútvonal. Igaz, nyugati irányban - Bodrogszerdahely, Legenyemihályi, s főleg Kassa céllal - továbbra is folyt a szállítás, mindez azonban nem oldotta meg falvaink értékesítési gondját. A Bodrogköz falvainak egy része valóságos gazdasági vákuumba, földrajzi „zsákba" került, a határmegvonás megakasztotta az amúgy is nagyon lassú és ellentmondásos fejlődésüket. A csehszlovák államban olcsóbb iparcikkek a Felső-Bodrogköz népét segítették, a magyarországi oldalon az élelmiszer és az élőállat volt olcsóbb. A két oldal gazdasága között a csempészet nem elhanyagolható tényezőként voltjelen. 29 6b. A mezőgazdálkodás táji feltételeinek átalakulását a Bodrogközben rendkívül ellentmondásos társadalmi folyamat kíséri, ami számos vonatkozásban rányomta a bélyegét a hagyományos paraszti kultúra átalakulására is. Nem csupán a jobbágyfelszabadítás jogi aktusa, de az újonnan művelésbe vett területek sem oldottak a bodrogközi parasztok földéhségén, s a táj népességének igen jelentős része annak ellenére sem kapott esélyt az önálló paraszti gazdálkodásra, hogy a Bodrogköz népessége lassabban nőtt, mint a művelésbe vett területek. 30 A vidék - hasonlóan Zemplén vármegye más részeihez - a kivándorlás egyik legnagyobb kibocsátója maradt, s az életképtelen töredékparcellán élők, ill. zsellérek jelentős része az egyházi és világi nagybirtokokon, ill. századunkban a különböző bérlők által használt mezőgazdasági nagyüzemekben kapott időszaki munkát. A 19. század utolsó éveiben a Bodrogköz területének 43%-át a nagy11 Farkasfalvy Ervin 1938. 1082. 28 Thirring Lajos 1938. 1017, 1024., Farkasfalvy i. m. 1082. 29 Viga Gyula 1994. 243-247. 30 Balassa Iván 1956. 3-5., Dóka Klára 1977. 120.
