Viga Gyula: Miscellanea museologica (Officina Musei 12. Miskolc, 2002)

ELEGYES NÉPRAJZI ELŐADÁSOK ÉS ÍRÁSOK

birtokok foglalták el,

31 a táj munkaerő-egyenlegét nem lehet megvonni az időszakos vándormunkások mozgalmai nélkül. A vándoraratók, a summásmunka, a szőlővidékekre való napszámos-vándorlás (Tokaj-Hegyalja, Szőllőske, Kis- és Nagytoronya, Királyhelmec) csak igen csekély, a mezőgazdaságon kívüli tevékenységgel egészült ki századunk elejéig (slipperfaragás, kőbányászat, kendertörés stb.). Ezzel együtt, a népesség jelentős része sokféle tevékenységgel igyekezett megkeresni a kenyerét, s a saját földjét művelő kis- és középparaszti réteg műveltségéhez a különböző vándorlások hatására számos új elem is társult. Ha nem is meghatározó a szerepe a táj mezőgazdálkodásában, de nem hagyható figyelmen kívül az idegen ajkú vándormunkások szerepe. Bár a kepés aratás a bodrogközi szegénység számára közönségesen a megélhetés egyik formája, különösen a Felső-Bodrogközben él a ruszin vándoraratók emléke. Felfelbukkan nyomuk a táj délebbi részének uradalmai kapcsán is. A FelsőBodrogköz falvaiban kimutatható a ruszin szolgalegények nyoma, akik nem csupán munkát vállaltak, hanem olykor le is telepedtek falvainkban.

3 A második világháborút közvetlenül megelőző években, s a háború elején a bodrogközi falvakból is vonzott munkaerőt a németországi summás munka. Ennek is volt szerepe a modernizációban. A hagyomány szerint, a Németországból hazahozott modern, szögletes kormányú kerékpárokkal indult a közlekedésben és szállításban évtizedeken át nagyjelentőségű biciklizés a Bodrogközben az 1940-es évek elején. A gazdálkodás modernizációja szempontjából is meg kell említenünk az amerikás kivándorlók problematikáját. Zemplén vármegye korábbi munkaerőmérlegét a 19. század utolsó harmadában alaposan átalakította az Újvilágba való kivándorlás. A vármegyéből - jobbára annak felső területeiről - mintegy 50 000 ember vándorolt ki. Ezek többsége zsellér volt, akik korábban az időszaki mezőgazdasági munkásság derékhadát alkották. Távozásukkal munkaerőhiány alakult ki, ami nagy számban hozta Zemplén középső és alsó részeinek uradalmaiba Galícia, a kárpáti peremterületek, nem ritkán a magyar Alföld munkavállalóit.

34 Az Amerikában munkát vállalók közül számosan hazatértek néhány év után. A szerencsésebbek némi pénzt hoztak, amiből megvehettek egy-egy darabot a korábban áhított földből, módosítva valamelyest falujuk népének birtokstruktúráját. A bodrogköziek szerint az amerikások kezdték el - kinti minta alapján - a háztetők bádoggal való befedését. Voltak közülük, akik cséplőgépet vásároltak, többen béreltek, s kisvállalkozóként csépelték a parasztok gabonáját.

35 Egészében bizonyos, hogy az egészségtelen birtokstruktúra, a faluhatár gyenge megtartó ereje, a kezdetben kényszerből vállalt vándormunka, az idősza31 Rácz István 1980., Mailáth József 1896. 174., Kiss Károly 1896. 48. 32 Összegzőén: Viga Gyula 1996. 65-91. 33 Viga i. m. (1996) 82-88., Viga Gyula 1996a. 325-330. 34 Etnograficky Atlas Slovenska, 10. Bratislava, 1990., Fal'tanová, Lubica 1978. 74., Kiss i. m. 48., Mailáth i. m. 174. 35 Az amerikások kérdéséhez: Fejős Zoltán 1980. 293-327.