Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

gyarországi építkezéseken (Esztergom, Buda), a 18-19. században pedig már igen fontos szerepet játszottak Bécs, Buda, Zágráb, Szeged, Kecskemét, Nagyvárad építkezéseinél. A múlt század hetvenes éveiben már több ezer liptói vállalt - többségében időszaki - mun­kát a mai Magyarország területén, s közülük nem kevesen le is telepedtek a főváros pe­remterületein, illetve a fővárost övező falvakban. 18 Vándorló német és olasz kőfaragók útja követhető a kőfaragás történetében is. A múlt század közepétől Cseh- és Morvaországból riccerek is jöttek a Dunakanyar kőbá­nyáiba, a Börzsönyben pedig olasz, szerb, horvát, román, szlovák és lengyel kézművesek nyomát őrzi a mesterség története. Olaszok nyoma lelhető fel a Zempléni-hegység kőbá­nyászatában és -faragásában is (pl. Erdőbénye). Mindez része egy kontinentális méretű munkásvándorlásnak, ami Olaszországtól és a Balkántól Lengyelországig és Franciaor­szágig követhető nyomon. 19 Bizonyosak lehetünk benne, hogy ezek a vándorlások akkor sem hagyhatók fi­gyelmen kívül a termelés, a munkaeszközök és -technikák történeti-néprajzi vizsgálatá­ban, ha maga a vándorlás (olykor áttelepülés) viszonylag kevés embert érint, s egészében lényegesen nem befolyásolja az egyes, velük kapcsolatba kerülő csoportok műveltségé­nekjellegét, karakterét. Az úrbérrendezéshez kapcsolódó investigatiók, s az 1828-as összeírás adatai a „specializálódás" nagyon sokféle típusát (és bizonyára fokát) rögzítették, amelyek rövi­debb-hosszabb időn át jellemeztek egy-egy közösséget, köztük az adott környezettől különböző etnikumot is. 20 Tudunk specializálódott csoportokról is, amelyek hosszú időn át ugyanannak a munkának az elvégzésére vándoroltak és vállalkoztak, s ez a tevékenység - rövidebb­hosszabb időn át - az adott közösség egyik ismertetőjegye is volt (pl. mecenzéfiek föld­munkája). 21 Nagyon nehéz azonban eldönteni, hogy ezek a tevékenységek egy-egy etni­kumra jellemzők, vagy az egy-egy táj munkamegosztásában vállalt speciális „feladat" elvégzésére való szakosodás - etnikai hovatartozástól függetlenül. Vannak olyan tevé­kenységek, amelyek bizonyára az idegen etnikum egyes csoportjainak migrációjával ke­rültek mostani helyükre, s bizonyos, hogy egy-egy speciális tevékenység megtartó erőt is jelenthet egy-egy, a környezetétől idegen etnikai közösség számára. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a szinkronikus vizsgálatok során különböző korú, s a ha­gyományos műveltség egész szerkezetét tekintve különböző jelentőségű, a műveltség integrációjában eltérő elemek keveredhetnek egymással, s ezek szerepének valódi meg­ítélése csak a konkrét eset beható vizsgálatával lehetséges. \8 Huska, A. M. 1968. \9HálaJ., 1976. 110. 20 Bácskai V.-Nagy L., 1984.286.; Takács P.-Udvari I., 1989a 359-381.; Takács P.-Udvari /., 1989b 54-59. (A Takács-Udvari szerzőpáros az elmúlt években folyamatosan adta közre a felföldi vármegyék investigatióinak anyagát.) 21 Magda P., 1819. 397-398.; Balassa I., 1959.287-291.

Next

/
Oldalképek
Tartalom