Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)
ELŐSZÓ
natkozásában, amelyek közül különösen kézenfekvőnek és fontosnak tűnik az agrárszokások és az aratódalok kárpát-medencei kapcsolatrendszere. 218 Természetesen a munkásvándorlás kulturális hatásai nem értelmezhetők önmagukban, hanem csak a javak cseréjének, a sokfunkciójú és sokirányú kárpát-medencei migráció egészébe illesztve. Mindez az I. világháborút megelőzően egy kárpát-medencei léptékű munkamegosztás részeként működött, melynek mozzanatai, sokszínű interetnikus kapcsolatai messze túlmutatnak a gazdaságtörténet és -néprajz érdeklődési körén, s a térség egész műveltségének alapvető kérdéseit érintik. * * * Úgy vélem az, hogy a tanulmány részfejezeteinél igyekeztem megfogalmazni az egyes problémakörök tanulságait, valamint az, hogy jelen munka egy nagyobb szintézis része, ahol a migráció általános történeti-néprajzi kérdéseivel külön foglalkozom, felmentenek az összegzés kötelessége alól. Mindenekelőtt a vándorló, az időszaki munkavégzés által mozgatott csoportok nagy létszámára, a végzett munkák sokféleségére igyekszem csupán rámutatni, vagyis arra, hogy a domb- és hegyvidéki kultúrának az időszakos vándorlás - különböző fokon - elengedhetetlen alkotórésze. Ezek mögött elsősorban ökológiai folyamatokat tapinthatunk ki, amelyek mindenekelőtt az eltérő adottságú tájak nagy hagyományú munkamegosztásában öltenek testet. Nagy volumenű, nagy kiterjedésű kapcsolatrendszerről van itt szó, amely egy általános európai, kontinentális munkamegosztásnak is részese volt, s ezzel a Kárpát-medence kulturális arculatának erőteljes tényezője és formálója. ZUR HISTORISCHEN ETHNOGRAPHIE DER WANDERARBEIT IN NORDUNGARN (Die Migration als Teil der Strategie der Lebensweise in den Hügel- und Berggebieten) Diese arbeit ist Teil einer thematischen Monographie, welche die landschaftlichen Verbindungen, die wirtschaftlichen und kulturellen Berührungen, die verschiedenen Formen der landschaftlichen Arbeitsteilung zwischen dem geschichtlichen Oberungarn, der nördlichen Mittelgebirge und der Ungarischen Tiefebene aufdeckt. Sie untersucht, wie die an die Ausführung verschiedener Arbeiten gebundene zeitweilige Migration Kontakte zwischen den Gebieten mit unterschiedlichen Gegebenheiten und Kulturen geschaffen wie sich die Wanderungen auf die tradicionelle Kultur der einzelnen Gebiete auf den verschiedenen Ebenen des Alltagslebens ausgewirkt haben. Die größte treibende Kraft der zeitweiligen Wanderung der Arbeitskraft ist die Jahresfolge in der Vegetation bzw. Landwirtschaft, welche in den verschiedenen Regionen Europas seit dem Mittelalter eine vielseitige und intensive Bewegung der Bewölkerung zur Folge hatte. Am auffallendsten ist die Wanderung zwischen den Gebirgsländern und Tiefebenen, bei welcher die Bewölkerung der Gebirgsländer einen Teil ihrer Arbeiteskraft für den Getreideüberschuß der landwirtschaftlichen Gebiete 218 A migráció kultúraközvetítő szerepéről összegzőén: Gunda B., 1958. 568-574.; Ujváry Z, 1981. 58.; Márkus M.,1916. 143.
