Viga Gyula: Utak és találkozások. Tanulmányok a népi kapcsolatok köréből (Officina Musei 10. Miskolc, 1999)

ELŐSZÓ

gok is jártak. A 18-19. századi közép- és kelet-európai történelem számos forrása igazolja, hogy a vallási különbségek nem képeznek akadályt a népi érintkezések előtt. A 18-19. század forrásanyaga meggyőzően tájékoztat arról, hogy az e térségben együttélő népek gazdasági-társadalmi életében, köznapi érintkezésében, szimbiózisában nincs kimutatható nyoma a nemzeti elnyomásnak. Különösen a 20. század különböző politikai célkitűzései, sanda visszanézései azok, amelyek a legkevésbé lényeges történéseket tűzték zászlajukra - nagyon is belátható célok érdekében. A 18. századi hivatalos adminisztrációban, a hivatali írásbeliség történetében pedig kifejezetten olyan pozitív előzmények vannak, amelyeket Közép- és Kelet-Európa mai felelős politikai tényezőinek legalább ismerniük illenék, ha már figyelembe nem veszik. Az 1770-es években egyértelmű volt, hogy az úrbérrendezés írásos anyagát Magyarország minden nyelvén kinyomtatják. Mindez a 20. század legvégének népszámlálásainál már közel sem ilyen egyértelmű. Napjaink történései lépten-nyomon figyelmeztetnek arra, hogy el nem hanyagolható szolgálat ma Közép- és Kelet-Európa kis népei történetének, műveltségének s azok kapcsolatainak pontos, aprólékos és alapos feltárása, ami a tisztázást és a megértést szolgálhatja ebben a térségben. Az alapos forrásfeltárás, a valóság „érdes felszínéhez" való közelítés adhat megnyugtató eredményeket. Udvari István nagy hozzáértéssel és nagy-nagy alázattal végzi ezt a munkát, látja el ezt a szolgálatot a témát kutató nagy elődökhöz méltó eredményességgel. Munkája nem csupán történeti-művelődéstörténeti jelentőségű, hanem gazdagítja a jövő század Közép- és Kelet-Európája népi kapcsolatainak lehetőségeit is. Csak remélhetjük, hogy lesznek utódok, akik majd okulnak belőle. ÜBER DIE RUTHENEN (Vorwort István Udvari: zum Buch mit dem Titel Ruthenen im XVIII. Jahrhundert) Der Verfasser bemüht sich in seiner Schrift die Ruthenen in jenes Verbindungssystem des Karpatenbeckens einzufügen, das sich Anfang des 18. Jahrhunderts zu Beginn der wirtschaftlichen Reorganisation nach der Vertreibung der Türken in diesem Gebiet formte. Die Ruthenen sind durch sehr viele Bande mit dem Ungarntum verbunden, sowie in der materiellen Kultur, als auch innerhalb der Folklore, bzw. - aufgrund des griechisch-katholischen Blocks in Nordostungarn - auch in ihrer Religion. Es genügt schon hier die Kulturvermittlungsrolle der bis zum ersten Weltkrieg ins Flachland ziehenden, wandernden, ruthenischen Erntearbeiter oder den Rákóczi- und Kossuth-Kultus der Ruthenen hervorzuheben. Die Studie macht darauf aufmerksam, wie wichtig die Forschung des ruthenisch-ungarischen (und slowakischen) Zusammenlebens sowie auf dem Gebiet des heutigen Ungarns, als auch in der Slowakei ist, wo die sprachlichen-kulturellen-religiösen Kontakte auch heute noch eine aktive Rolle bei der Formung der Kulturphysiognomie spielen.