18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés
nem alkalmazható, az a kérésük: hadd dolgozhassanak ki tiszti hatalmukkal maguk, kik a helységek viszonyait a legjobban ismerik, a falvak fekvéséhez, adottságaihoz s a nép helyzetéhez és sajátosságaihoz alkalmazott urbáriumokat. Ha engedélyt kapnak erre, bizton remélik a királynő szándékának szerencsésebb kimenetelét, s hogy az adózó nép tovább is eleget tud tenni uralkodójának és a köznek, magának és családjának. Mint ahogy eddig sem volt a megyében egyetlen panasz sem, úgy a földesurak ezután sem fognak tudni önkényesen bánni jobbágyaikkal, őket elnyomni, velük kegyetlenkedni; s amint a vármegye eddig is minden figyelmét és gondoskodását teljes hűséggel arra fordította, hogy efféle elnyomásnak elejét vegye, ez fog a rábízandó feladatban is zsinórmértékül szolgálni számára. Ami ebből a jövőnek szóló ígéret volt, annak egyelőre nem lehetett mélyére látni. De hogy a múltra, sőt a jelenre nézve is mennyire nem állhatta meg helyét, ahogy a vármegye a földesurak önzetlen jóindulatát s a parasztnép ideális helyzetét ecsetelte, arról még annak alapján is lehetett mondani egyet-mást, ami a megyében történtekről a helytartótanács magas színe elé kerülhetett. Már magának a nemes vármegyének iratai, noha idáig is csak egy rész juthatott el a jobbágyok sérelmeiből, ennél jóval többről árulkodtak. 1760-ban például Rákoskeresztúr' és Pilis 33 tett panaszt. 1762-ben az ócsaiak folyamodtak a megyéhez földesuruk: Dedinszky József földfoglalásai és kegyetlenkedései miatt; keserűen panaszolták, hogy míg azelőtt többnyire a maguk erejével szánthattak, immár valamennyien gyalog kénytelenek szolgálni, mert egy újonnan jöttnek kivételével már egyiküknek sincs járó marhája. 34 1763-ban Szentmárton panaszszava hangzott fel. 3 1764ben Abonyból 32 család szökött meg, mivel földesuraik a telkeket az eddigi négy helyett öt felé osztották, hogy egy házhely után 5 forint censust szedhessenek, a közös legelőből versengve árkoltak körül tekintélyes darabokat maguknak, megmaradt részére pedig a maguk s árendás birkások töméntelen juhát hajttatták, úgyhogy a jobbágynép igás- és fejősjószága alig talált ott élelmet magának, a bírák határbeli rendtartására meg ügyet sem vetettek. 35 Ugyancsak az úrbér kérdésével foglalkozó országgyűlés megnyitásának évében történt, hogy maga a megye volt kénytelen meginteni a jobbágyait ütő-verő Székely Miklós vérségi földesurat; felhívta: adjon a kései dézsmálásból származó kárért elégtételt, s bánjék szelídebben, minden mérséklettel velük, hiszen már köztudomású, hogy számosan odahagyták telküket közülük. 3 ' 1765-ben Irsa népe a földesúr majorbeli építkezésének, legelőfoglalásának, robotnövelésének ügyét vitte a vármegye színe elé. 38 1766-ban ismét Irsa, 39 majd Torbágy, 40 Maglód, 41 Cegléd, 42 Bogyiszló, Kecel 43 fordult panasszal a S2 PmL. Mise. pol. 1760 : 2. M Uo. 1760 : 17. M Uo. 1762 : 20. :w Uo. 1763 : 12. "Uo. 1764: 11 (=0 348). "Uo. 1764 : 19. ™Uo. 1765 : 6. s "Uo. 1766 : 2. '"'PmL, Közgy. jkv. 1766 : 1158. 1. "Uo. 1766 : 1174. 1. 12 Uo. 1766 : 1193, 1225. 1. - PmL. Mise. pol. 1766 : 24. ,s PmL. Közgy. jkv. 1766 : 1172-73, 1257. 1.
