18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Közösségi rend és egyéni törekvések a 18. századi falu életében

nak és törvényeinek a felsőbbség által is elismert különbözősége fokozott hangsúlyt ad megalkotásukban és érvényre juttatásukban a faluközösség szerepének.

37 A falu igazgatása A falu igazgatásának létrejöttéről és önállóságának ezzel összefüggő mértékéről ugyancsak hiányzik az egységes állásfoglalás az idevágó irodalomban. Az egyik megállapítást, mely szerint a falu „nem a parasztság társadalmi alkatából fejlődött ki, de benne legtöbbször valamennyire a parasztság önigazgató akarata is megnyilatkozott", továbbiak nem kis mértékben módosítják. „A közös tevékenység a falu szervezetében már a kezdeti fokon megvetette az önkormányzatnak, közös dolgaik önmaguk által való ellátásának az alapjait is. E kezdetleges autonómia alapvonásai azután a későbbi fejlődés során is megmaradtak, minthogy az magából a falu alkatából következett." A faluban önmaga belső életének folytatására szükségszerűen igazgatási szerkezet szerveződött, „a falu szerves közössége együtt formálódott meg a falu megtelepülésével, s a közös együttélés mindjárt közös feladatokat, közös felelősséget és közös tevékenységet alakított ki", „a faluközösség kibontakozásával együtt meg kellett születnie a falu szervezetének is". Az önkormányzatot „a falu együttélő emberi közösségének belső adottságaiból" adódó közös feladatok hívták életre. „A középkor utolsó századaiban a földesúri [!] falu szervezetében már meglehetősen jellegzetesen kiformálódva jelentkezik a falu igazgatása." „Legtöbb helyén a falusi közösség hatalma egyaránt a közös érdekhez igazodásra kényszeríti a paraszttelket és a földesúri üzemet." Csakhogy „a faluszervezet és a benne sarjadó önkormányzat a földesúri hatalom kialakulásával a 13-14. század óta [!] ennek nyomása alá került", „a jobbágyfalvaknak kezdettől fogva [!] erős függőségek nyomását szenvedő csekély autonómiája ... elszűkülni kényszerült". „A jobbágy és a földesúr személyessé és örökössé tett viszonyában nem lehetett többé természetesen komoly továbbfejlődési lehetősége a paraszti önkormányzatnak sem", „a falu önkormányzati élete fokozatosan elsüllyedt". „Az 1514. évi bukás ... egyszerre elzárta... a kezdetleges faluönkormányzatok kiteljesedése előtt az utat." Sőt „nem volt többé helye a paraszti önkormányzatnak", „elenyésztek a paraszti önkormányzatnak előbb már bontakozó hajtásai". „Az elnyomó földesúri . :n

SzO 387. Sáloralja-Újhely Barátszerének községi rendszabályai. Hazánk VII. k. 378-387. MGSz 1898. 168-173; 1900. 127-129; 1901. 415-416. Baria László: A közjegyzői intézmény története Magyarországon. I. Budapest, 1882. 86. Nyulászi].: i. m. 12. Kérészy Zoltán: Községi közigazgatásunk alaptörvényének (1871 : 18. tc.) előzményei. In: Illés József-emlékkönyv, i. m. 251. Sauáb Mária: Az igazságszolgáltatás fejlődése a török hódoltság idején az alföldi városokban. Budapest 1939. 52. Szabó L: A magyar parasztság története, 8. Uő: A jobbágy birtoklása. 12, 46-47, 63. Sinkovics I, i. h. 30. Imreh I.: Székely falutörvények. 9-10. Szabó L: Tanulmányok. 286-288. Székely Gy., i. h. 88. Eckhart F.: i. m. 77-82. A „fráng" kifejezést Eckhart a pallosjog megsértésének büntetésére magyarázza, de azután adatokat sorol fel arról, hogy városnak, helységnek, szőlőhegynek, malomnak, vásárnak, szerződésnek frángjáról is történt említés. Valójában nem általában véve „a békesség megzavarásának, a nyugalom erőszakos eszközökkel való megsértésének" bírságát értették rajta, hanem a szokásjogot megtestesítő szabályok ellenére elkövetett vétségek büntetését. A faluközösségek rendelkezéseihez többnyire hozzáfűzték a megszegőikre kiszabott bírság meghatározását. Az ország többi részében használatos „tilalom" szónak felelt meg a nyugati területen előforduló „fráng", föltehetően a latin „frango" szóból való származásával is utalva arra, hogy mi jár a tilalmak „megtöréséért". Úriszék, i. m. 1008, 1011. Szabó I: A középkori... 70, 86, 90—92. Bolla I.-Horváth P., i. h. 18, 20. Csizmadia Andor: A falusi közösségek Délkelet-Európában a középkor után. uo. 50.