18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés

kalmatlan utakon, kétnapi hosszú fuvarra köteles, úgy, hogy négy egésztelkes gazdának kell egy négyökrös szekeret kiállítani. Amennyivel az odamenetel a két napot meghaladja, azt a heti robotba kell beszámítani, ugyancsak azt is, ha a szekerek visszafelé is terhet visznek. Az útközben adódó vám-, rév-, szállásköltséget az uraság viseli. Ugyancsak a közönséges roboton kívül tartozik a jobbágy a kilencedet és a hegyvámot a falu határában kijelölt helyre összehordani. A tized és a majorsági termés egybehordását, a földesúrnak és tisztjeinek adott előfogatokat és fuvarozást, levelek hordását s minden más szolgálatot azonban, melyekre a paraszt az Urbárium szerint nem köteles, be kell számítani szokott heti szolgálatába. Ellenszolgáltatásképpen a faizásért (ha ilyenben részesül a falu népe) egésztelkes jobbágy a kijelölendő erdőből két gyalog paraszt által előre felvágandó egy öl fát köteles oda vinni az uradalmon belül, ahova rendelik. Az ilyen ölfahordás helyett az uraság egynapi igás robotot, a gyalog emberektől pedig egy-egy napi kézi robotot kívánhat. Ahol ártalmas vadak vannak, a jobbágyot háromnapi vadászatra lehet fogni a földesúr fegyverével és lőszerével roboton kívül; ezt más feladatra fordítani vagy megváltatni nem szabad. Más szolgálatra, mint amit a törvény és az Urbárium előír, a jobbágy nem kötelezhető. De ha a jobbágy két kezével valaki másnak akarna szolgálni, munkaerejére az uraságnak elővételi joga van: ugyanazért a bérért, amit más adna, s amiben földesurával megegyezhet, vagy a vármegye limitatiója szerint tartozik neki szolgálni. Ha pedig az uraság roboton kívül kívánja termését vásárra, piacra vagy máshova hordatni, erőltetés nélkül egyezzék meg jobbágyával annak bérében. Ugyancsak nem lehet a parasztot arra sem erőltetni, hogy robotterhét készpénzen váltsa meg. Ha azonban maga a jobbágy kívánná a robotot vagy más szolgáltatásokat megváltani, evégből földesurával a vármegye tanúsága előtt ideiglenes vagy örökös szerződésre léphet. Abban az esetben, ha bármelyik fél az ideiglenes szerződéstől el akarna állni, ezt a szándékát egy évvel előbb jelentse be a vármegyének. A földesúr terményjáradékának tételei közül leginkább a kilencedre esett a hangsúly. Az Urbárium úgy rendelkezett, hogy kilenced jár: a házhelyen termett kerti veteményeken, a rét pótlására adott szántóföld termésén és - ami a földművelés fejlődése szempontjából lényeges volt — a másodveteményen kívül a földnek minden terméséből, továbbá bárányból, gidából, méhrajokból; ha ez utóbbiak számából kerek kilenced nem telnék ki, egy bárányért 4, egy gidáért 3, egy méhkasért 6 krajcár jár kilenced fejében. Bárány, gida és méh kilencedelését június 25éig, a gabonáét augusztus 20-áig kell végrehajtani. Kedvezőtlen időjárás esetén, vagy ha a gabona érése egyébként elhúzódik, a kilenced kivételének idejét a megye állapítsa meg. Ha az a határidő leteltéig nem megy végbe, a jobbágy, a kilenccdrészt a mezőn hagyva, hazahordhatja termését. A penna- és sarlópénz - ismételte az Urbárium -, a dézsmások eltartása és egyéb rendetlenségei teljességgel tilosak. Kilenced jár kenderből és lenből is, vagy helyette egészhelyes jobbágytól hat font fonás. A borkilencedet ugyanazzal a mértékkel kell venni, mellyel a termést megakolták, s akár a hegyvámot, pozsonyi mérték szerint; hordót adni velük a jobbágy nem köteles. Ha 1715 óta más mértéket használtak volna a hegyvám kivételére, vag)' új szőlők esetében szerepelt volna más egység, át kell térni a pozsonyi akó-