18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés

kihágást és visszaélést. E szándék úrbéri perek felülvizsgálatával már megindult a megvalósulás útján, de a parasztok mozgalmai, nyugtalansága, folytonos panaszai gyorsabb, rögtöni orvoslást kívántak; nemigen remélhető a nyugalom helyreállítása, míg az adózók közt mindenütt azonos szabályozás nem jön létre. Az úrbéri perek egymást követő felülvizsgálata útján ez csak a méltányosnál lassabban, a köznek s különösen a földesuraknak jelentős kárával menne végbe; hogy azért az ország javát, s egyesek hasznát is célzó királyi szándék annak rendje-módja szerint annál hamarabb foganatba menjen, ezáltal a köznyugalom s vele a megyei, nemkülönben a földesúri felsőség és hatáskör helyreálljon, s egyúttal az eddig nem kevéssé megzavart illő rend visszaállítassék, a királynő oly módon kívánja végrehajtani az úrbér rendezését, hogy a szabályozásban leszögezett szolgáltatások a haladéktalanul kitűzendő megyei közgyűlésen történő kihirdetéstől számított 2 hónapon belül kezdetüket vegyék, s mindenütt egyformán, minél nagyobb szigorúsággal betartassanak. S hog)' a szolgáltatások és kötelezettségek egyenetlensége egykönnyen okot és alkalmat ne adjon új mozgalmakra és nyugtalanságra, 2 hó leteltével a jobbágy a szabályozásban foglaltakat meghaladó szolgáltatásokra nem kényszeríthető. Egyben reméli, hogy a birtokos urak minden hímezés-hámozás nélkül annál szívesebben s készségesebben magukévá teszik a szabályozást, mert ez a földesúri hatalom, a köznyugalom s az urak javát is szolgáló rend helyreállítását célozza. Felhívja a földesurakat arra is: szolgáltassanak a sértett jobbágyoknak illő elégtételt azért, hogy velük egyesek birtokain tisztjeik gyakran keményen bánnak, őket súlyos veréssel és más jogtalanságokkal illetik, tőlük különféle dolgokat kicsikarnak, magáncéljaikra jogtalanul ingyenmunkát, adózást és ajándékokat követelnek s hajtanak be, és sokféle helytelenséget és haszonleső dolgot követnek el a jobbágyok kizsarolásával. Ha a földesurak az elégtételadást minden jó reménység ellenére elmulasztanák, előbb a megye hatósága intse meg őket, s ha ez sem ér célt, tiszti hatalommal kell ellenük eljárni, a kihágást elkövető földesúri tiszteket teljes szigorral, vétkük súlyosságához képest elrettentő például még bűnvádi úton is perbe vonva - a legsúlyosabb királyi megrovás terhe alatt.

27 Maga az országban használatos nyelveken kinyomtatott (s rövidesen „Hozzáadással kiegészített) Urbárium 9 pontban szabályozta sorban a jobbágytelek állományát, a jobbágy haszonvételeit, robotját, adózását, a kilencedet, a földeséiri jogokat és jövedelmeket, a tiltott szolgáltatásokat, a jobbágy büntetését, a községi rendtartást. A jobbágytelek körülírása abból az alapvető megállapításból indult ki, hogy a jobbágy tartozásai a telekhányadhoz aránylanak; ehhez képest a féltelkes fele-, a fertályos negyed-, a nyolcados nyolcad részét szolgáltatja annak, amire az egésztelkes köteles (kivéve a censust). (Ehhez mindjárt meg lehet jegyezni, hogy az arányok dolgában a robot megállapítása nem volt mindenben szerencsés. Az Urbáriummal kapcsolatos utasítások ugyanis zsellérnek minősítették mindazokat, akiknek birtokállománya a nyolcadtelket nem érte el, s a házzal bíró zsellér robotkötelezettségét 18 kézi napban határozták meg. Viszont a nála több földdel rendelkező nyolcadtelkes jobbágy telke arányában csak 13 kézi robottal tartozott évente, 1 nappal többel, mint a hazátlan zsellér.) Az egész telek tartozékai ebből álltak: 2 11 Pauly, Carolus: Constilulio rei urbarialis regni Hungáriáé, (II). Vienna 1817. 341. s köv. 1.