18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Pest megye parasztsága és az úrbérrendezés
A helytartótanács úrbéri bizottsága úgy vélte, legfelsőbb döntés nélkül is megadhatja a megyének a kellő választ. Álláspontját egyidejűleg az uralkodónak is jelentve, 1768. március 8-án szigorúan meghagyta Pestvármegye rendéinek, hogy körlevelek útján s a megfelelő nyelvű nyomtatott példányok szétosztásával haladéktalanul tegyék közhírré a „Prohibita generalia"-t; közölt meggondolásaik - tette hozzá - nem mondanak újat, nem is kielégítők. 20 Pest megye, melyben korántsem élt úgy az ellenállás szelleme e közvetlen földesúri érdeket érintő dologban, mint a majorsági fejlődés terén sokkal előrébb járó Nyitra, vagy akár a szomszéd Nógrád megyében, 21 a kegyelmes parancsolatot nem szabotálta tovább, de nem is sietett végrehajtásával. így került sor a „Prohibita generalia" széles körű közzétételére Pest megyében - két és fél évvel megjelenése után! 22 így hát a megye népe - mivel nyilván nem állja meg a helyét, hogy az 1766-i közgyűlésen a falvak bírái s nótáriusai valóban jelen voltak 23 - nem az „illetlenségek" szövegéből ébredt rá, hogy a királynő közvetlenül beavatkozik a földesűr és jobbágy viszonyába. Egy érdekes híradás arról szól, hogy magának az Urbáriumnak 1767 elején kinyomtatott példányait nyilvánosan árulták, 24 így azokhoz egyes községek már az úrbérrendezés végrehajtása előtt hozzájuthattak. (Ujabb bizonysága ez annak, hogy Mária Terézia mindenképp azon volt: az adózó nép ne csak a nemesi közigazgatás torzító közegén keresztül, hanem annak kiiktatásával, közvetlenül s eredeti valójában is tudomást szerezzen jobbágyvédő szándékairól. Adandó alkalommal hathatós eszköze lehetett ez a makacskodó, ellenszegülő rendiség sarokba szorításának.) Sőt Pest megye népe már 1766-ban tudomást szerzett a királynő űrbérrendezést illető rezolúciójáról, s nagy várakozással nézett annak közzététele elé. Tura, Galgahévíz, Váncszentlászló és Tápiószecső lakói ekkor már csak átmenetileg, az ismeretlenül is hőn óhajtott új szabályozás bekövetkezéséig voltak hajlandók addigi szolgáltatásaikat engedelmesen tovább teljesíte• 25 ni. A nagyjelentőségű úrbéri rendelet, melynek mellékletét maga az Urbárium alkotta," 0 1767 . január 23-án látott napvilágot. A rendelet hangsúlyozta: a királynő gondoskodása oda irányul, hogy egyfelől épségben maradjanak a földesurak igazságosjogai, másfelől minél jobban biztosítva legyen a nyomorult adózó nép megmaradása s ezzel feloldhatatlan kapcsolatban az egész ország java is, tehát az adózó nép a földesurak minden törvénytelen és igazságtalan elnyomásától bizton megóvassék. Evégből az uralkodó elhatározta, hogy a törvénynek s törvényes szokásnak megfelelően kidolgozott úrbéri szabályozást kell végrehajtani, eltörölve ezáltal a jobbágyok kizsarolására és elnyomására irányuló minden eddig érvényesült ^Uo. 1768. márc. 8. 2l Ld. Szabó Dezső: A megyék ellenállása Mária Terézia úrbéri rendeleteivel szemben. Értekezések a történettudományok köréből, XXV. 3. Bp. 1934. 8-19, 36-47. 1. 22 A megye jelentése szerint, Urb. Pest 1768. szept. 12. -PmL. Közgy. jkv. 1768 : 1490-91.1. 2S A közgyűléseken a nemességen kívül csak Buda, Pest és a kiváltságos mezővárosok kövelei szoktak jelen lenni. Ld. PmL. Közgy. jkv. 1766. passim. 2 "Ld. 172.1. 2r 'PmL. Mise. pol. 1766 : 26. 2, 'Az alábbiakban ismertetjük az úrbéri rendeletet és magát az Urbáriumot, egyrészt mert forráskiadványban mind a mai napig nincsenek közzétéve, másrészt mert Pest megye saját urbáriumtervezete a hivatalos szövegen épült (ld. alább).
