18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)

MÓDSZERTAN - Mezőgazdaságtörténetünk új útjai

amennyiben a ránk maradt források csonkák és hézagosak, mert a maga szervesen elhatárolt körén belül valamennyi arra törekszik, hogy tárgyát, legyen az egy gazdaság, vagy az agrártörténet szélesebb mezeje, a ránk maradt teljes forrásanyag világánál s az országos és az európai fejlődés figyelembevételével a maga egészében, minden életmegnyilvánulásával együtt mutassa be. De nem vallanak szégyent a „Tanulmányok" akkor sem, ha szélesebb körű és magasabb fokú összehasonlításnak vetve őket alá, közülük az egy-egy uradalom gazdálkodásával foglalkozó értekezéseket - melyekre itt elsősorban vagyunk tekintettel - a hazai és külföldi hasonló munkákkal mérjük össze. Amennyire az idevágó irodalmat át tudjuk tekinteni, sem idehaza, sem külföldön nem indult meg hasonló tervszerű munka egyes uradalmak gazdálkodásának feltárására. Ami nálunk ezen a téren eddig történt, alig minősíthető egyébnek rendszertelen és dilettáns próbálkozásnál s a probléma külsőleges felfogásánál. Néhány fo'r/oAtörténetet eddig is tudott felmutatni irodalmunk, köztük egy-két figyelemreméltó alkotást; ilyen elsősorban IIa Bálintnak ugyancsak Domanovszky Sándor irányítása alatt készült disszertációja,

11 amely mintegy előkészítő állomásnak tekinthető a „Tanulmányokhoz" vezető úton. De uradabmtörténetet, mely a birtok külső történetén túl a rajta folyó gazdasági és társadalmi életet is igyekezett volna részletesen megrajzolni, irodalmunkban hiába keresünk.

12 De meglehetősen híjával van a német irodalom is hasonló célkitűzésű, tervszerűen létrejött és módszeresen megírt feldolgozásoknak. Itt-ott, rendszertelenül, nagyobb időközökben jelent meg egy-egy uradalomtörténet a Németbirodalom különböző területeiről,

13 minden látható összefüggés nélkül, legalább ami az utolsó három évtizedben megjelent dolgozatokat illeti; gyakran nem is a tudományos cél hívta életre éíket, hanem egyegy nagybirtokos érdeklődése a múlt iránt, törekvése a „dicső elődök" munkásságának megörökítésére, s ez aztán nem is maradt hatás nélkül a munka tudományos értékére. Félszázad alatt alig egy tucatnyi jelent meg belőlük, legtöbbje még a századforduló táján, jól használható, modern munkáknak tehát a legjobb akarattal sem nevezhetők, annál kevésbé, mert az újkori agrárfejlődés alapvető fejlődésfolyamatait a német történetírás is csak a háború után ismerte fel igazi mivoltukban, s az uradalomtörténeteket is csak a legújabb időben kezdi hasznosítani.

14 Már jóHa B.: A Szentgyörgyi és Bazini grófok birtokainak kialakulása. Turul, 1927. l2

Egyetlen egy ilyen munkát ismerünk, az is a Domanovszky-féle sorozat megindulása után jelent meg és erősen tükrözi ennek hatását, s ez Bojt L. dolgozata: A fehérvári őrkanonokság (custodiatus) birtokának története a XVII. sz. végétől 1833-ig. (Palaestra Calasanctiana, 12. sz. 1935.) W. Graf Goeiiz-Wrisberg. Die Entwicklung der Landwirtschaft auf den Goertz-Wrisbergischen Gütern in der Provinz Hannover. (Jena, 1880.) - /. Heisig. Die historische Entwicklung der landwirtschaflichen Verhältnisse auf den reichsgräflich Schaffgottschischen Güterkomplexen in der Provinz Preussisch-Schlesien. (Jena, 1883.) - A. Backhaus: Die Entwicklung der Landwirtschaft auf den gräflich Stolberg-Wernigerodeschen Domänen. (1888.) - H. Wendorff. Zwei Jahrhunderte landwirtschaftlicher Entwickelung auf drei gräflich Stolberg-Wernigerodeschen Domänen. (1890.) W. Medinger. Wirtschaftsgeschichte der Domäne Lobositz. (Wien, 1903.) - G. Dyhrenfurth: Ein schlesisches Dorf und Rittergut. (Leipzig, 1906.) - G. Lange. Die Entwicklung der landwirtschaftlichen Verhältnisse, insbesondere der Viehzucht auf dem Rittergule Bersdorf in Schlesien von 1770 bis zur Gegenwart. (1908.) - E. v. Crailsheim: Die Ilofmarch Amerang. (1913.) - F. Roer. Das Stift Borghorst und die Ostendorfer Mark. (1914.) - Geschichte der Herrschaft Ealkenberg in Oberschlesien. Hrsg. v. II. Graf Praschma. (Ealkenberg, 1929.) M

P1. W. Sombart: Der moderne Kapitalismus. (München u. Leipzig, 1928.) II/2. 630., 639-40. stb. 1.