18. századi agrártörténelem. Válogatásd Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból (Officina Musei 9. Miskolc, 1999)
TÁRSADALOMTÖRTÉNET - Közösségi rend és egyéni törekvések a 18. századi falu életében
kisebb nemesek úriszéki jellegéi ügyeivel foglalkozott, amíg a kormányzat a 18. században az úriszéki perek felügyeletét alája nem rendelte. 39 Annak alapján, hogy a legutóbbi időkig csupán pallosjoggal rendelkező nagybirtokok úriszéki iratai váltak ismertté, az a kérdés vetődött fel: „Vajon a középbirtokos nemesség tartott-e olyan úriszékeket, ahol a - büntető hatáskör pallosjoghoz lévén kötve - csak polgári ügyekben bíráskodtak; a teljes jogú, vérhatalmú úriszékeken kívül tehát voltak-e egyéb, kisebb jogkörű földesúri bíróságok is?", „hogy a kialakuló s idők során határozott formákat nyert földesúri ítélőszéket úriszéket - kik tartották vagy kik tarthatták"; „mint az adatok mutatják, a jobbágyok kisebb ügyeiben, egymás közötti vitáiban való 'patriarchális' (kötetlen formájú) nemesi ítélkezés is - amiből az egész földesúri jogszolgáltatás eredetileg kiindult - tovább élt a századok folyamán". Az utóbbi vélemény - mely éppúgy vitatható, mint a büntetőbíráskodás pallosjoghoz kötött volta (pallosjoggal egyébként a 18. században az uradalmak általában, sőt kiváltságos mezővárosok is rendelkeztek) - csatlakozik a már érintett megállapításokhoz, melyek vagy nem vesznek tudomást a falusi bíróság megvoltáról, vagy ha mégis - ezúttal számottevő nézetkülönbségek és megfogalmazásbeli változatok nélkül -, úgy jellemzik, mint amely kezdettől fogva a földesúri ítélőszéktől függött, s annyiban rendelkezett saját hatáskörrel, amennyit ez átengedett neki. „Az örökös jobbágyok közvetlen igazságszolgáltatási vagy az oppidumok esetében - akiknek közössége a kisebb jelentőségű ügyekben bizonyos határig rendelkezett bíráskodási joggal - első feljebbviteli fóruma, ha a szóban forgó ügyben egyáltalán lehetett fellebbezni, az úriszék volt" - olvassuk. Pedig bár utóbb az úrbérrendezés s az 1836-i törvények hallgatással mellőzték a falusi bíráskodást, a többször idézett 18. századi jogi kézikönyv világosan megmondta: „Judicium seculare in Hungária multiplex est, sc. villanum sive pagense, dominale seu sedes dominalis, comitatense..." Van azután, aki elismeri ugyan a parasztbíró büntető joghatóságát, de olyan hozzátétellel, hogy az „nem törvényen alapult" (ami nem meglepő) s azután „nem alakult ki ebből - mint a magánjogi bíráskodásban - ... parasztbírói ítélőszék mint alsó fokú bíróság". Más alkalommal olyan nézet kap hangsúlyt, hogy a földesúri ítélkezés első foka, legalsó fóruma: a falu „füsti" csupán az úr engedélyéből, tőle kapott kiváltságként és tőle :,!l IIármaskönyv, III. 25-26. P. Prileszky: Quadripartitum, i. m. 22./. Szegedi.: i. m. 841-843, 816830. Hajnik Imre: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és vegyesházi királyok alatt. Budapest 1899. 16-17, 97-99, 101-102. Váczy P., i. h. 23-28, 31-36, 39-40. Sinkovics István: a magyar nagybirtok élete a XV. század elején. (Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk. Domanovszl<y Sándor. 8.) Budapest 1933. 16, 21-23. Meznerics Iván: A megyei büntető igazságszolgáltatás a 16-19. században. Budapest 1933. 27. Pleiddl Ambrus: Egyházi és világi immunitás. A Gr. Klebelgerg Kunó Magyar Történetkutató Intézet évkönyve, IV. 1934. 42-49, 54-55. Szabó /.: Hanyatló jobbágyság, i. h. 41. Szabó I.: Az 1351. évi 18. tc. i. h. 431-433, 435-439. Szoika Kamill: A földesúri bíráskodás az árpádkori Magyarországon. Budapest 1944. 19, 22-23, 26, 30-31, 33-34, 37, 40, 44-45, 47-48, 55-55, 64. Székely György: A jobbágyság földesúri terheinek növelése és az erőszakapparátus további kiépítése. In: Tanulmányok a parasztság történeléhez Magyarországon a 14. sz.-ban, t. m. 304-313. Szabó István: Az 1351. évi jobbágytörvények. Századok 1954. 431-439. Eckhart Ferenc. Falu füstje. Jogtudományi Közlöny 1952. 259. Eckhart F.: A földesúri büntetőbíráskodás, i. m. 12-14, 39.Urbáriumok, i. m. 10-12, 14-15, 18-19, 21, 41-42, 130, 134-135, 144, 273-276, 466-467, 529, 772-773. Degré Alajos: Úriszéki eljárás, i. h. 101, 112113, 119-126. Varga J.: Jobbágyrendszer, i. m. 476-477. Bálint IIa: Beiträge zur Geschichte der Rechtsprechung über die Hörigen in Ungarn im XV. Jahrhundert. In: Mélanges offerts a Szabolcs de Vajay. Braga 1971. 337-342, 351-352. Bónis Gy.: Középkori jugunk, i. m. 86, 102. Maksay Ferenc. A sárvári uradalom úrszéki jegyzőkönyve 1556-ból. Levéltári Közlemények 1974. 368-369.
