Vida Gabriella: A miskolci fazekasság a 16-19. században (Officina Musei 8. Miskolc, 1999)

A MISKOLCI FAZEKASIPAR CÉHES KORSZAKA 1768-1872

A MISKOLCI FAZEKASIPAR CÉHES KORSZAKA 1768-1872 Bár korábbról nincs adatunk Miskolcon fazekascéh létezéséről, minden jel szerint lehetett szervezete a helyi mestereknek. A céhszabályzatot kiegészítő, azzal egy időben készült rendelkezések bevezetője mint „a Miskóltzi Fazekas és mostanság uj Privilégiu­mot nyert betsületes társaság"-ot említi. Az 5. pont pedig így kezdődik: „Noha eddig szo­kásban volt, hogy ha valamelly vándorló legény valamelly mesternek műhelyében be ál­lott, tartozott ott fél esztendeig szolgálni, de mivel ekképen a Vándorlók az ide jőveteltül idegenykedtek, azon okon, mert esméretlen gazdához szegődvén, ha szinte természetek­kel nem egyezett is a fél esztendőt kedvetlenül kellett eltölteni". 199 Mária Terézia uralko­dása idején a céhek egységesítése céljából 1761-ben határozat született, mely szerint minden magyarországi céhnek Bécsbe kérették az alapítólevelét jóváhagyás végett. A kiváltságlevelet, s benne a céhre vonatkozó szabályokat ezután nem a céh alkotta, hanem az uralkodó, ill. annak központi hivatala küldte meg. 200 Az általunk ismert privilégium talán a királyi jóváhagyásra felterjesztett, megújított fazekascéh szabályzata lehet. Több éves utánajárást igényelt, míg 1767. október 26-án Bécsben kiállították a miskolci és a mindszenti fazekasok kérésére ezt a kiváltságlevelet, melyet azután felter­jesztettek Borsod vármegye közgyűlése elé, ahol azt az 1768. április 19-i közgyűlésen kihirdették. A céh eseményeit rögzítő nagykönyv, a Protocollum 1774-től kezdődik, s az első oldalakra kusza összevisszaságban utólag jegyezték bele az akkori jelen eseményei közé a céhalapítás óta eltelt néhány év legfontosabb történéseit. Ennek következtében éppen a céh megszervezésének és megindításának első hónapjairól van a legkevesebb információnk. A Bécsben jóváhagyott céhlevelet 201 1768. augusztus l-jén a céh a kikül­dött felügyelő, a comissárius jelenlétében megtartott gyűlésen artikulusonként módosí­totta ill. részletezte. 202 A kormányszervek által adományozott céhlevél általános rendel­kezései sokkal inkább tükrözik a bécsi udvar kívánságait, mint a már kialakult gyakorla­tot. A pótrendelkezések részletessége, teljes megfogalmazása saját hagyományokkal ren­delkező szervezetre utal, s nem egy önmagát először artikuláló testületre. A kiváltságle­vélben pl. csak a céhmester és az atyamester megválasztásáról, annak mikéntjéről törté­nik említés, a céh tisztségviselőinek felsorolása, a feladatuk rögzítése elmaradt, noha a Protocollum tanúsága szerint már 1769-ben is több tisztségviselőt (kis céhmester, nótári­us, céhszolga) választottak. 203 Jól érezhető a kiváltságlevelén a Habsburg-udvar azon szándéka, hogy a céheket az ellenreformáció szolgálatába állítsa. A legelső artikulus a céhzászló elkészítéséről, az úrnapi ill. a céh patrónusa napján tartott körmeneten való kötelező részvételről rendelke­199 HOM HTD., 79.4.1.3. 200 Szűcs J., 1954. 82., Eperjessy E., 1967.62. 201 HOM HTD., 79.4.1.4. 202 HOM HTD., 79.4.1.3. 203 HOM HTD., 79.4.1.1.25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom