Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS PÁSZTORKODÁS

szörmény, Körösszeg, Körösszakái határában még álltak bükkerdők.

24 Ártánd makkosait a XI. századi oklevelek is említik már.-5 Kötcgyán a középkortól kezdve a mocsaras és a tölgyes vidék határán feküdt. Az 1713-as összeírás még említi a makkosokat, de már ugyanezen századtól irtják is és mezőgazdasági müvelés alá vonják.

26 1 6 9 8-ban Sarkadon a városnak is volt makkos erdője.

27 A XVIII. századi urbáriumok Tenke és Szalonta környékét Erdőhátnak nevezik. Hajdan e területet is hatalmas erdők fedték. A beláthatatlan tölgy- és bükkerdők az Alföld felé a mocsarak emelkedéseiben folytatódtak.

28 A szomszédos Béli hegyeken is a tölgyesek és bükkösök az uralkodók.

29 Bihar megyétől délre, a Fekete-Körös mellett fekvő Doboz községet is erdők vették körül. Itt már a XI. században is jelentős sertéstartás folyt. A XV. és XVI. században még faszénnel adóztak Gyula várának. 1788-ban még Doboznak 2461 hold erdeje volt. Határában jelenleg is az Alföld egyik legnagyobb kiterjedésű erdője húzódik meg.

30 Békés megyében - egyébként - kevés az erdő, csupán Gyula, Vári és Doboz határában van összefüggő, nagyobb erdőség.

31 Az Alföld keleti peremvidékén az erdőségek a fentiekben vázoltaknak megfelelőek voltak már az Árpád-kor folyamán is. GYÖRFFY György történeti földrajzában ugyanezen eredményre jutott.'

2 Bihar és Békés megyében a legkorábbi történeti híradások két községhez, Ártándhoz és Dobozhoz kapcsolódnak. A nagy tölgyerdők mellé települt Ártándon már a XI. században is nagyarányú sertéstenyésztés folyt. 1075-ben I. Géza a garamszentbenedeki bencés apátság megalapításakor az alapítólevélben nekik adta a falut 120 háznépével. Évenként 12 ötéves disznót és 12 akó mézet kellett az apátságnak tizedképpen beszolgáltatniuk.

33 A bihari ispánság határszélén lévő község lakói a SebesKörösig terjedő nagy tölgyerdőben tartották sertéseiket. Ezen kívül még méhészkedéssel is foglalkoztak.

34 Doboz ugyancsak már a XI. században királyi sertéshizlalóhely. Ártándhoz hasonlóan, I. Géza 1075-ben a garamszentbenedeki apátságnak megengedte, hogy a király sertéseivel Dobozon makkolhattak az apátság sertései is: „eodem modo super fluvium, qui vocatur Crys, in villa, quae vocatur Doboz, très domus servorum, porcos S. Benedicti custodiendium dedi cum terra eorum, quibus legem dedi constituti, ut quocumque porcus regius ad pastum ierit, illuc eant et porci abbatis S. Benedicti."

35 Az apátság jogát 1124-ben II. István még megerősítette, de II. Endre idején már megszűnt mint királyi sertéshizlalóhely. 1273-ban is még kanászfalu, s valószínű, hogy sokáig megmaradt a dél-bihari sertéstenyésztés egyik nagy központjának.

36 A Doboz környéki erdőségben folytatott sertésmakkoltatásra más községekből is vannak történeti adataink. Kötegyán 1713-as összeírása is megemlíti, hogy a községnek makkos erdője is van,

37 s 24 JAKÓZs., 1940. 9-13. 25 GYÖRFFY Gy, 1963. 595.; HUNYADY F., 1936.33. 26 DANKÓ I.-KOREK J., 1960. 24-29. 27 MÁRKI S., 1877. 148. 28 GYÖRFFY I., 1942. 302-303. 29 FÉNYES E, 1839. IV. 34, 42, 45. 30 HAÁN L, 1870. 16, 161.; KARÁCSONYI J., 1896. II. 82-88., 11 1-112. 31 PALUGYAI I., 1855. 58. 32 GYÖRFFY Gy, 1963.569-571. 33 GYÖRFFY Gy., 1963. 595.; GYÖRFFY I., 1942. 302-303.; HUNYADY F., 1936. 29-30, 33.; BUNYITAY V, 1884. III. 196. 34 JAKÓZs., 1940. 65. 35 HAÁN L, 1870. 161. 36 NAGY Gy, 1951. 3-5.; HAÁN L, 1870. 161.; LINDNER L., 1940. 3. 37 DANKÓ I.-KOREK J., 1960. 26.