Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG

Széphalomból irányította Kazinczy Ferenc a nyelvújítást. Ugyanezen megye székhelyén, Sátoraljaújhelyen kezdte Kossuth Lajos politikai tevékenységét. A magyar irodalmi nyelv kialakulása, ezen a nyelvi talajon felnőtt költők és írók, a magyar független nyelv, kultúra és politika felé törő politikai korszak, a reformkor nyitotta meg a kaput a néphagyományok és a népélet kutatása felé. Az Életképek 1844. évi kötetében jelent meg SZERED Y „Borsodi népszokások" c. írása, amelyben felhívást is közöl a néphagyományok gyűjtésére. Többek között - a következő szokásokat tárgyalja: Lakodalmi szokások, Gergelyjárás, kakasnyakvágás, gúnárnyak-szakítás és céhládahordás Miskolcon.

4 Tompa Mihály 1846-ban levéllel fordul lelkésztársaihoz; ebben a következőket kéri: „Legyen szíves kedves bátyám azon játékokat leírni nekem, melyeket a lányok vasárnap a pusztán vagy páston énekelni szoktak; mind, minden csekélységet; szólítson meg egy lányt, s mindent elmond és megmagyaráz a szobában is."

3 Sok, tájunkra vonatkozó beküldött adatot közöl ERDÉLYI János is Népdalok és mondák c. munkája három kötetében,

6 valamint IPOLYI Arnold is Magyar mythologiájában is.

7 A múlt századi folyóiratokban, pl. az Életképekben, a Napkeletben, a Regélőben és a Vasárnapi Újságban, a helyi napi- és hetilapokban, és másutt igen sok néprajzi vonatkozású északkeletmagyarországi cikk és leírás látott napvilágot. A Tudományos Gyűjtemény 1819. évi VI. kötetében jelent meg SZEDER Fábiánnak A'palóczok című értekezése.

8 Ezt követte ugyanezen témáról, ugyanazon kiadvány 1821. és 1835. évi kötetében két másik munkája.

9 Ezek az első tudatosnak nevezhető néprajzi leírások Nógrád, Gömör és Heves, külön etnikumba sorakoztatható népéről. 1880-ban jelent meg a következő összefoglalás, PINTÉR Sándornak A palócokról című munkája.

10 Az Ethnographia első köteteiben láttak napvilágot ISTVANFFY Gyula palóc vonatkozású tanulmányai, a palóc találósmesékről, a betlehemi pásztorjátékokról, a Mátra vidéki palócok szokásairól, a borsodi palóc nép életéről stb." A Néprajzi Értesítő 1911. évi kötetében jelent meg kiváló tanulmánya a palóc lakóházról és berendezéséről.

12 1897-ben igen sok népdalt gyűjtött össze BARTALUS István a dél-gömöri Putnokon, Dédesen és a zempléni Hegyalján.

13 A századfordulón kezdi meg a borsodi és a gömöri barkók körében a néprajzi gyűjtést és publikálást KOMORÓCZY Miklós. Több kisebb cikket írt a rozsnyói napilapokban és a magyar Nyelvőrben, majd Hont megye monográfiájában is ő írta meg a néprajzi fejezetet.

14 MALONYAY Dezső külön kötetet szentelt sorozatában a palócok népművészetének.

15 A modern néprajzi irodalomból - mint legfontosabbakat - MANGA János, BAKÓ Ferenc, FÉL Edit, PALÁDI-KOVÁCS Attila és ZÓLYOMI József kutatásait kell megemlítenem. A palócok népi kultúrájának monografikus feltárását kb. két évtizede végzi egy munkaközösség BAKÓ Ferenc irányításával és a Heves megyei Múzeumi Igazgatóság támogatásával. A kutatás eredményeiről eddig is 4 SZEREDY, 1844. 5 BODGÁL F., 1970. 6 ERDÉLYI J., 1846-1848. 7 IPOLYI A., 1854. 8 SZEDER F., 1819. 9 SZEDER F., 1821.; SZEDER F., 1835. 10 PINTÉR S„ 1880.; PINTÉR S., 1891. " ISTVANFFY Gy., 1891a; ISTVANFFY Gy., 1891b; ISTVANFFY Gy., 1894.; ISTVANFFY Gy., 1911b. 12 ISTVANFFY Gy., 1911a. 13 BARTALUS I., 1897. 14 KOMORÓCZY M., é. n. 15 MALONYAY D., 1922.