Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
ÉSZAKKELET-MAGYARORSZÁG
több kötetet jelentettek meg. 16 A kutatáshoz a bibliográfiát KOCSIS Gyula állította öszsze. 17 A Borsod-Miskolci Múzeumba az első néprajzi gyűjtemény-együttes Mezőkövesdről került századunk első éveiben. A városi tanács egy teljes matyó szobát ajándékozott a megyeszékhely új múzeumának. 18 Századunk első éveiben irányul a figyelem a matyók pompázatos népművészete felé, a megismertetésben és a feldolgozásban jelentős szerepet vállalt KŐRIS Kálmán. 1904. december 10-én kérte fel a múzeumot irányító Közművelődési és Múzeumi Egyesület, hogy „némi díjazás mellett a városunkban időző KŐRIS Kálmán rajztanár" folytasson néprajzi gyűjtést a mezőkövesdi matyók körében. Munkája során számtalan üveglemezes fényképfelvételt készített, múzeumunk fotó gyűjteményének ezek mindmáig büszkeségei. A 6-7 esztendős kapcsolat ideje alatt számtalan néprajzi tárggyal gyarapította az intézmény néprajzi gyűjteményét. 1910- ben célul tűzték egy matyó néprajzi monográfia elkészítését és kiadását, e munkába, többek között, BARTUCZ Lajos antropológust is bekapcsolták. KŐRIS Kálmán még 1911- ben is dolgozott A matyó nép etnográfiája c. monográfiáján. E munkája sorsáról nem tudunk, két tanulmánya jelent meg a Néprajzi Értesítő VI. és VIII. kötetében. 19 A matyóság első monográfiáját 1939-ben HERKELY Károly készítette el, 20 a délborsodi táj népi kultúrájának feldolgozásában részt vett GYÖRFFY István, 21 a három falu bibliográfiáját SÁNDOR István állította össze, majd pedig monográfia is készült Mezőkövesdről. Borsod megye néprajzi feltárásán sokat munkálkodott a Herman Ottó Múzeum két muzeológusa LAJOS Árpád és BODGÁL Ferenc is. A tárgygyűjtés és a publikálás mellett sokat tettek a honismereti és néprajzi gyűjtőmozgalom megteremtéséért, a népi kultúra, elsősorban a népdal és a néphagyományok továbbhagyományozásáért. BODGÁL Ferenc indította el és éveken át szervezte a Herman Ottó Múzeum Néprajzi Adattárát. Az Istvánffy Gyula Borsod megyei gyűjtőpályázat - több mint két évtized alatt - országosan is elismert mozgalommá vált. A honismereti pályázatok anyagából is több kiadvány készült. 23 Kiadványokkal jelentkezik több szakkör is: Miskolcon, Ózdon, Mezőcsáton, Mezőkövesden és Sátoraljaújhelyen. 24 Zemplén és Abaúj területéről az elmúlt évtizedekben több bibliográfia jelent meg. BAKOS József 1947-ben és 1957-ben megjelent bibliográfiája mellett a Herman Ottó Múzeum adta ki az egész összevont Borsod-Abaúj-Zemplén megye néprajzi irodalmát. Ennek első két kötetét BODGÁL Ferenc, a harmadikat FÜGEDI Márta és VIGA Gyula állította össze. 25 A kutatás eredményeiről és feladatairól 1960-ban BALASSA Iván, 1956-ban, 1964-ben és 1981-ben SZABADFALVI József értekezett. 26 A történelmi Abaúj és Zemplén megyék népi kultúrájának feltárása terén a Sárospataki Református Kollégium - ötven évvel ezelőtt szerveződött faluszemináriuma 16 SZABÓ L. (szerk.), 1973.; BAKÓ F.-DOBROSSY I. (szerk.) 1978.; BARNA G. (szerk.), 1982. 17 KOCSIS Gy.,é. n. 18 SZABADFALVI J., 1980. 19 KÓR1S K, 1905.; KŐRIS K., 1907. Vö. még SZABADFALVI J., 1980. 20 VIKÁR B„ 1906.; HERKELY K., 1939. 21 GYÖRFFY l„ 1939a; GYÖRFFY I., 1929b; GYÖRFFY I., 1956. 22 SÁNDOR I., 1956.; SÁNDOR I.- SÁRKÖZI A. (szerk.), 1973. 23 BODGÁL F., 1968.; DOBROSSY I., 1976.; VIGA Gy. 1981. 24 BARTHA L., 1968-1973.; CZAKÓ Gy.- NAGY K. 1970-1983.; KISS L.- PATAKI S., 1971; KOVÁTS D., 1971.; MÁDAI Gy., 1976.; ZUPKÓ B., 1970. 25 BAKOS J., 1947.; BAKOS J., 1957.; BODGÁL F., 1958.; BODGÁL F., 1970a; FÜGEDI M.VIGA Gy., 1979. Vö. még TÓTH Lné-VIGA Gy. 1978. 26 BALASSA I., I960.; SZABADFALVI J., 1964.; SZABADFALVI J. 1981.
