Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

NÉPMŰVÉSZET

2. kép. A kazettás mennyezet részlete (Szentsimon) Középkori hagyományok élnek tovább megyénk legkorábbi templomi mennye­zetdeszkáin, az Ózd-Szentsimonban találhatón (1-2. kép). Abszolút értelemben is a leg­régibb, 1650-ben festették, rajta a következő felirat látható: „Hoc opus edificatum est is honorem dei per nos mensatores Stephanum Lévay et Stephanum Comaromy in anno 1650. die 26 octb" (Ezt a munkát isten dicsőségére készítette Lévay István és Komáromy István asztalos). A 14. században épült templomban középkori falfestményeken a sár­kánnyal küzdő Szent Györgyöt, a királyok imádását fogadó Madonnát és a golgotai jele­netet tárták fel 1948-ban. Középkori hagyományokra utalnak a templom mennyezetének hosszúkás táblái. (Később a négyzet vagy téglalap formátumú egységek uralkodtak el.) 24 nagyméretű táblából áll, a 4. sorban futó 6-6 táblát széles festett keretek választják el egymástól. 15 tábla keresztben is kettéosztott, néhány négyes osztású. „A díszítmények rajza kalligrafi­kus és változatos. Legjellegzetesebb motívumok az akantuszból képzett tulipánok, pal­metták, rózsák, rozetták, vázák, olasz koszorúk, szőlőfürtök, hármas levelek és a sok ap­ró pöttyös vonalas térkitöltő elem. Az egyik táblán négy, szépen stilizált páva bújik meg az átlósan elhelyezett díszítmények között." - írja róla a festett templombelsők legjobb ismerője, TOMBOR Ilona. A szentsimoni mennyezet - amely tájunk legjelentősebb emléke - még őrzi a késő reneszánsz elemeket, az indás keretekben még felvillannak gótikus jellegzetességek is. A készítőkre utaló feliratot is tartalmazó kettéosztott táblán a gazdag ornamentika és a négy sarokba komponált angyalfej között két jellegzetes ornamens látható: egy kar amely bár­dot, és egy kar amely virágcsokrot tart. Valószínűnek látszik, hogy e heraldikai jellel a festőasztalosok saját jelvényeiket örökítették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom