Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

NÉPMŰVÉSZET

3. kép. A középkori templomhajó és késő reneszánsz famennyezet (Rakacaszend) Ugyancsak korainak tekinthető a rakacaszendi református templom festett menynyezete (3. kép). Az 1657-ben festett táblák még helyükön vannak, de azokat 1821-ben átfestették. Csupán a feliratos tábla maradt érintetlen. A bánhorváti templomban néhány festés-töredék található a padok alján, ezek az 1700-as években keletkezhettek. A templom papi széke viszont megmaradt 1720-ból két erősen átfestett táblával. A mezőkeresztesi református templom mennyezetének 1728-ban festett kazettáiból néhányat a Sárospataki Református Egyházi Múzeum kiállításán láthatunk. A zubogyi gótikus református templom mennyezete 1726-ban készült. A középkori templom a 17. század utolsó évtizedeiben pusztult el. Helyreállítására az 1710-es években került sor. A famennyezet az újjáépítés végén készülhetett (4. kép). A diadalív által kettéosztott festett famennyezet a templom hossztengelyével párhuzamos hosszú deszkákból áll. Ezek mindegyikén barna vagy fehér alapon hullámvonalban végigfutó leveles indákat találunk. Középen, feliratos táblán az 1726-os szám látható. A szerkezetében középkori hagyományokon nyugvó zubogyi templom díszítménye egyedülálló. Virágmotívumai négy- és ötszirmú rózsák, akantuszbimbó, tölgymakk, napraforgó, szegfű és néhány egyszerűen fogalmazott tulipán. A hajó két végében a karzaton és a padokon itt-ott festés nyomai villannak elő a későbbi átfestések alatt. 1758-ban Contra András és