Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)
NÉPMŰVÉSZET
míg a csiszolatlan rész durvább, kissé szürkébb és szemcsésebb marad. A szentesi fekete kerámia díszítéséről DOMANOVSZKY György 122 és KRESZ Mária 123 is azt írja, hogy égetés után csiszolják. KRESZ Mária adatát valószínűleg DOMANOVSZKY György munkájából veszi. Megállapításuk téves forrásból származik. Égetés előtt csiszolják a szentesi fekete cserepeket is. 124 Egyszerű próba is meggyőz bennünket arról, hogy a kiégett edényt már nem lehet fényesre csiszolni. A csiszolást vagy - mint egyes helyeken mondják - a sikálást az alföldi fazekasközpontokban a következőképpen végzik. A bőrkeménységűre megszáradt edény felületét növényi olajos keverékkel bepamacsolják. Szentesen a növényi olajat vízzel keverik, s azt tartják, hogy ha több olajat tesznek hozzá, szebb lesz az edény. Ha nagyobb mennyiségű víz van a keverékben, matt lesz az edény felülete. 125 Nádudvaron is növényi olajat (étolaj, napraforgó-, repce-, tökmagolaj) használnak. Legjobbnak a repceolajat tartják. A keverés aránya a következő: egyharmad rész olaj, egyharmad petróleum vagy benzin s egyharmad rész víz. Az utóbbi években Nádudvaron, amikor már csak díszedé9. kép. Sikálással díszített gyertyamártó. Hód- n y eket készítenek, szokás a hencéhez egy mezŐvásárhely(?). Néprajzi Múzeum, Bp. kevés kacsazsírt és szeszt is keverni. Mezőtúron is olajos, petróleumos vízzel kenik be a már bőrkeménységűre száradt edény felületét. A pamacsolást kis rongydarabbal végzik. Az edény felületét jó vastagon bekenik az olajos folyadékkal. A pamacsolás hatására a sárga színű cserépfal kissé sötétebb, barnásabb színt kap, s az edény felülete zsírosabb tapintásúvá válik. Amikor az edény fala a pamacsolás után kissé megszárad, nemezzel vagy szűrposztóval az egész felületét jól ledörzsölik. Ha a posztó az edény falán már átnedvesedett, másik darabbal folytatják a munkát. A pamacsolást, a posztózást a család nőtagjai, a gyermekek vagy esetleg segítségül hívott munkaerők végzik. Ha a mesternek nincsen segítsége, ezt is maga csinálja. A posztóval való ledörzsölés teszi az edény felületét alkalmassá a további munkára, a sikálásra. Az edények díszítését napjainkban és a közelmúltban mindhárom alföldi fazekasközpontban (Szentes, Mezőtúr, Nádudvar) sikálással végzik, illetve végezték. Az edény falára lecsiszolt élű, tompa hegyű, tojásnagyságú folyami kaviccsal (kvarc), békasóval rajzolják rá a díszítményeket. A békasót vasúti töltések oldalában vagy a mezőn találják. A békasó igen egyszerű eszköz, mégis nagy értéke van, mert egy-egy kavics csak hosszú évtizedek munkája folytán válik jól használható munkaeszközzé. A békasó mesterről mesterre öröklődik; a családon belül néha még végrendelkeznek is felőle. Ha egy-egy darab elvész, igen hosszú időn át 122 DOMANOVSZKY Gy., 1942. 21-22. 123 KRESZ M., 1954. 3. I2 '' FILEP Antal szíves közlése. I2> FILEP Antal szíves közlése.
