Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

NÉPMŰVÉSZET

Az égetőkemencék az ukránoknál is leginkább kerek alakúak, a nagyoroszoknál négyszögletű alaprajzúak. Egyes helyeken a szobában levő kemence szolgál az edények égetésére. 86 A NOVAK V. által leírt vend vidéki fazekasken;ence olyan, mint a magyar Alföld fazekasainak katlanja. 87 A jugoszláviai vend fazekasok pec, pecnico nevű kemencéje ugyanolyan rendszerű, mint a KOS Károly tanulmányában közölt, Züric völgyi fazeka­soknál használt kemenceforma. 88 A kúp alakú vend fazekaskemencét úgy építik, hogy a földre alapot raknak. Az alap közepére karót vernek, a csúcsára hátsó szekérkereket erősítenek. A kerékhez karókat támasztanak, s azokat téglával vagy esetleg egy sor tégla és egy sor agyagos sár egymásra rakásával körül építik úgy, ahogyan a karók dőlnek. A filovci kemence a peremig 180 cm magas, a pereme 23 cm., a keresztmetszete az alapjá­nál 142 cm., az alsó részén a kerület 760 cm., fent pedig 452 cm. Amikor a kemence ki­száradt, a tetejéről eltávolítják a kereket, s ráépítik a fedelet, a kemence tetejét. Ezután kívül és belül agyaggal kevert törekkel vastagon bekenik. Építés és tapasztás közben vi­gyáznak arra, hogy a falon ne maradjanak rések, nyílások, nehogy égetés közben a füst ezeken eltávozzon. Ha ugyanis valahol rés maradna, a feketeedények szürkék vagy folto­sak lesznek. A kemence fölé általában lábakon álló fedelet építenek, hogy az időjárás vi­szontagságai ellen védjék, s hogy rossz időben télen is égethessenek. A kúp alakú ke­mence alján három tüzelőnyílás, fenn a peremnél hét-nyolc kisebb lyuk van, amelyeket a tüzeléskor szabadon hagynak, hogy a folyamatos égést, a levegő be- és kiáramlását biz­tosítsák. A kemence oldalán nagy rakodónyílás van, ezen rakják be és szedik ki az edé­nyeket. 89 A coyotepeci indiánok földbe mélyített, kúp alakú kemencében égetik a fekete cserepet. SAYLES E. B. leírásából a kemence belső beosztását nem ismerhetjük meg. 90 Valószínű azonban, hogy külön tűz- és rakodótere van. Sajnos BOBU FLORESCU F. sem írja le pontosan a romániai égetőkemencéket. 91 A dániai fazekasok égetése teljesen elüt az előbb említett módoktól. Jütlandban külön füstölik, majd külön égetik az edényeket. A füstölőkemencét már 1791-ben SMITH L. is leírta. 92 A napjainkban használt spaendhus (füstölőház) két részből áll: földbe mélyített tűzhelyből és a föléje épített rakodótérből. A gödröt és a rakodóteret leginkább gerendák vagy lyukacsos téglasor, esetleg drótháló választja el. A füstölőház teteje fagerendákból és némi tözegrétegből áll. Egyes helyeken téglákból vagy betonból építik a fústölőház födémét. Ez azonban STEENSBERG A. szerint nem alkalmas, mert a füstölés közben keletkezett párának, gőznek feltétlenül el kell távoznia a spaendhusból, ami a teljesen zárt födém esetében nem lehetséges. A füstölés közben keletkezett gőznek a tetőzeten keresztül kell eltávoznia, mert ha kicsapódik, visszacsorog az edényekre. A füstölőkemencébe a munka megkezdése előtt egy-két nappal begyújtanak, hogy jól kiszá­radjon. Az edények berakása után lezárják az ajtót s a nyílásokat, s szép lassan égő tő­86 ZELENIN D., 1927. 107. 87 NOVAK V., 1951. 118. 88 KÓS K., 1944. 216. 23. rajz. 89 NOVAK V., 1951. 118. 90 SAYLES E. B., 1955. 955. 91 BOBU FLORESCU F, 1954. 42^13. 92 A fústölőkemencét (braadhus) SMITH L, a következőképpen írja le: „Egy hosszú üreg, gyeppel letakarva. Az üreg maga egy egész háromnegyed rőf körül van ( 1,099 m), a tető, amelynek magassága két és fél rőf (1,568 m.) lehet, a földön nyugszik. Tőzeget dobálnak a gödörbe, s olyan módon gyújtják meg, hogy füstölje a fazekakat. A gödrön keresztül rudak fekszenek úgy, hogy az edényeket rá lehessen helyezni, s telje­sen meg lehessen Füstölni, s ebben a füstben állnak kb. öt napig." STEENSBERG A., 1939. 129.

Next

/
Oldalképek
Tartalom