Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

NÉPMŰVÉSZET

munka- es díszítő technikájára, s így a nádudvari fazekasság a kiesés ellenére is a régi hagyományos formakészlet és díszítő eljárás alapján fejlődött tovább.

56 2. kép. Vizeskorsó 1826-ból. Bátaszék. 3. kép. Kétfölű nagy vizeskorsó 1872-ból. Néprajzi Múzeum, Bp. Mohács. Néprajzi Múzeum, Bp. A XVIII. század végén Mezőtúron még kizárólag csak feketecserepet állítottak elő (5. kép). A mázatian cserepek készítésének kezdete ismeretlen. Az első mázas készítményt 1836-ban Hódmezővásárhelyről betelepedett segédek hozták magukkal. A mázas edények készítése ezután igen hamar, kb. 1850-re válik uralkodóvá, s a XIX. század végére már virágkorát éli a lendületes írókás díszítés. Egyes családok azonban még a múlt század utolsó harmadában is égettek feketecserepet (9. kép)/

7 Mint érdekességet említem meg, hogy a második világháború után, amikor nem lehetett beszerezni festéket és mázat, rövid időre (kb. 1948-ig) visszatértek a fekete edények készítéséhez. Ez a tény arra utal, hogy egyes családok vagy idősebb mesterek körében még élénken élt a füstölt mázatian edények előállításának emléke. Hódmezővásárhely Magyarország legnagyobb és művészileg is kiemelkedő fazekasközpontja. Tudomásunk szerint a XIX. század második felében volt olyan év, amikor 400 fazekasmester dolgozott itt, eltekintve az inasoktól és segédektől. Hódmezővásárhelyen oly nagy termelés folyt, hogy készítményeivel nemcsak az Alföld nagy részét árasztotta el, hanem nagy számmal jutott edény a Dunántúlra, a Felvidékre és Erdélybe is. 58 Köztudomású, hogy Hódmezővásárhelyen általában lapos edényeket (tál, " SZABADFALVI J, 1955. 174. 7 KRESZ M, 1952. 19.; KISS I., é. n. 1-2. 8 KISS L, 1916.96-99.; DOMANOVSZKY Gy., 1942.201., KRESZ M., 1954. 127.