Szabadfalvi József: Ötödfél évtized terméséből. Néprajzi és művelődéstörténeti tanulmányok (Officina Musei 7. Miskolc, 1998)

NÉPMŰVÉSZET

tányér) készítettek, s csak az Újvárosban lakó fazekasok foglalkoztak fennállóedény (fazék, korsó stb.) készítésével. Az újvárosi fazekasok régebben foglalkoztak feketecserepek előállításával is. A XX. század elején élő öreg tálasok emlékezete szerint még készítettek feketecserepet, s a „körtöltés" (a várost körülvevő töltés) oldalában voltak a katlanok:

9 4. kép. id. Fazekas Lajos korsója 1913-ból. 5. kép. Csárdásnyakú korsó. Mezőtúr. Nádudvar. Néprajzi Múzeum, Bp. Néprajzi Múzeum, Bp. Feljegyzéseink nincsenek ugyan róla, de a budapesti Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteménye alapján fel kell tételeznünk feketecserép-készítést Tiszafüreden is (6. kép). Tiszafüredi lelőhellyel tart nyilván a Néprajzi Múzeum egy fekete miskát. A feketére égetett ember alakú borosedényen a tiszafüredi hagyományos, plasztikus díszítményeket, a hason végighúzódó kígyót láthatjuk (Néprajzi Múzeum, ltsz. 78.8 3 0.).

60 Tiszafüreden id. Fazekas Lajos nádudvari fazekasmester közlése szerint is égettek évtizedekkel ezelőtt feketecserepet.

61 Az említett miskán kívül ismeretes még több tiszafüredi lelőhellyel nyilvántartott feketecserép is (6. kép).

62 Ugyancsak a budapesti Néprajzi Múzeumban levő cserépanyag alapján feltételezhetjük, hogy Kunmadarason is készítettek feketecserepet. GYÖRFFY István Kunmadarason gyűjtött edényei külön típust képviselnek.

6

' í9 KISS L, 1914. 257.; 1915. 55.; KISS L., 1926. 190. 60 Néprajzi Múzeum Bp, ltsz. 78.830. Saját gyűjtésem. 62 Néprajzi Múzeum Bp, ltsz. 129.514, 78.853, 78.851, 78.861, 78.826, 78.862, 78.851, 78.855, 78.856, 78.859. 63 Néprajzi Múzeum, Bp, ltsz. 78.767, 78.768, 78.769.