Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„ŐSI MATYÓ NÉPSZOKÁS" A lakodalom idegenforgalmi látványossággá és színpadi produkcióvá válása

„ŐSI MATYÓ NÉPSZOKÁS" A lakodalom idegenforgalmi látványossággá és színpadi produkcióvá válása A lakodalom, e leglátványosabb, legünnepélyesebb rítus, szokásegyüttes a millennium rendezvénysorozatában vált néprajzi látványossággá, a matyó lakodalom sikere pedig nemcsak a népcsoport híressé válását segítette elő, hanem a lakodalom mint „produkció" a matyó mítosz részévé is emelkedett. A millenniumi néprajzi falu megelevenítése érdekében már az előkészületek során szorgalmazták, hogy időnként vidékről felhozott nagyobb csoportok jellemző ünnepi eseményeket jelenítsenek meg a területen, hogy a kiállításlátogató városi közönséget a valóságos esemény élményében részesítsék.

1 Az így tervezett több lakodalom közül elsőként a matyóké valósult meg, s ezzel először került idegen közegbe, idegen közönség elé a matyó lakodalom. A Vasárnapi Újság tudósítása szerint:

2 „Reggel 6 órakor érkezett meg a Keleti pályaudvaron különvonattal Mezőkövesdről a 150 főnyi lakodalmas nép, köztük a vőlegény, a 23 éves Gáspár József és Csörmöcz

3 Mária, a 18 éves menyasszony. A csapatot a főispán, az alispán, az árvaszéki elnök, a főjegyző, a főszolgabíró, a járásorvos és a jegyző kísérték. Felhoztak még egy matyó szekeret is 3 lóval és egy magyar ruhás czigány zenekart. Reggel a barakkba vonultak, ott díszbe öltöztek és az Andrássy úton zeneszóval vonultak a Teréz-városi plébánia-templomba, ahol Kutschera Ferenc káplán eskette őket össze. Az egyházi kötést megelőző polgári szertartást még otthon elvégezték. A templomból a 6 nyoszolyólány és 6 vőfély vezetése mellett megindult a menet a kiállításba, hol a „Debreczeni csárdában" lakodalmi ebéd várta őket. Délután 4 óráig a jász ház téres udvarán tánc volt, azután matyó szokás szerint szekéren vitték az új párt a vőlegény házába. Ezúttal az egész területet bejárták vidám tarka menetben, s aztán a falu matyó házába vitték az új házasokat. Ott következett az új lakóház elfoglalása és újabb lakoma, melynél a közönséget is meg-megkínálták kaláccsal és édességekkel."

4 Az első idegen környezetben bemutatott matyó lakodalom tehát a szokatlan külsőségek ellenére igazi, érvényes házasságkötés volt. Feltehetően maguk a szereplők és szervezők is büszkén vállalták a rendkívüli körülményekkel járó fáradságot közösségük képviseletében. 1 Wlislocki H., 1893. 69. 2 Vasárnapi Újság, 1896. 43. évf. 37. sz. 3 A Csörmöcz valószínűleg elírás vagy nyomdahiba, helyesen Csirmaz, amely gyakori matyó családnév. 4 A millenniumi események során a szászok is hamarabb vállalkoztak lakodalom budapesti bemutatására, de adminisztratív okból mégis a matyóké volt az első igazi lakodalom a fővárosban. Idézi K. Csilléry K., 1980. 25.