Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„ŐSI MATYÓ NÉPSZOKÁS" A lakodalom idegenforgalmi látványossággá és színpadi produkcióvá válása

Matyó lakodalom az 1911-es Operabálon. (Vasárnapi Újság, 1911. 8. sz. 150.) A millenniumi matyó lakodalom sikere és a népcsoport felfedezése adhatta az ötletet a „művészi háziipar fő patronájának", Izabella főhercegnőnek ahhoz, hogy a matyó mítosz látványos elemét az Operaház színpadára emelje. Az Izabella-bál a főúri farsangi szezon eseménye volt, rendezője, a „kultúr-mozgalomért örvendetesen méltányolt" Széchenyi Szövetség és a Háziipari Szövetség.

5 E bál szenzációjának találták ki a „matyók háziiparának népszerűsítése okából" azt a matyó lakodalmas játékot, melyet Mezőkövesdről szállított népviseletben, néhány mezőkövesdi pár betanításában mágnás szereplők mutattak be az Operaház színpadán a bál úri közönsége előtt. Egyes tudósítások szerint 60, mások szerint 90 pár szerepelt a látványos, 7 „élőképből" álló játékban.

6 A lakodalmas rendezésében gróf Batthyány Lajosné és férje, özvegy Patay Gyuláné, Dobay István, valamint Tarnay Gyula, Borsod vármegye alispánja vett részt, az utóbbi a játékban maga is szerepelt, mint a kövesdi bíró megszemélyesítője. A szcenikai rendezést Keméndy Jenő, az Operaház főrendezője vállalta.

7 A Miskolczi Napló Mezőkövesdi lakodalom az Operában címmel így számolt be a látványosságról:

8 „...a színpad mezőkövesdi parasztudvart ábrázolt. Baloldalt nyitott udvarház állt, melyben terített asztalnál vendégek ültek. Ott a híres tulipános láda, meg a fali szekrény 5 Mezőkövesd és Vidéke, 1911. 8. sz. febr. 19. 2. 1. 6 Budapesti Hírlap, 1911. febr. 10. 15. 1. és febr. 12. 13. 1. 7 Pesti Hírlap, 1911. jan. 27. 15. 1. 8 Miskolczi Napló, 1911. febr. 14. 3. 1.