Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A FESTŐI, PÁVAPOMPÁS NÉPVISELET" Divatok a matyó népviseletben - a matyó viselet a divatban

7an&ó Judit matyóhímzéses applikációval díszített alkalmi ruhája a Modern etnikum divatkiállításról, 1995. A magyaros öltözködési stílus legsikeresebb intézménye Tüdős Klára Pántlika Szalonja volt, amely elsősorban a felső tízezret és a művészköröket látta el magyaros exkluzív modellekkel. „Nekem dolgozott a fél ország népművésze"- emlékezett vissza Tüdős Klára. „Az osztrák dirndli mintájára magyar tájak viseletéből csináltam leegyszerűsített nyári ruhácskákat, melyeken a népi hímzés csak annyi volt, mint mazsola a kalácsban. A hímzést mindig az ősforrásnál csináltattam. Mezőkövesd, Tard és Szentistván hímezte a matyó rokolyáim díszét."

43 A matyó népviselet mint ihlető forrás napjaink exkluzív divatjában is felbukkan. A Modern etnikum

44 című, fiatal iparművészek által tervezett kiállítási modellek között a Műcsarnokban éppen úgy, mint például a Rómában megrendezett menyasszonyi ruha világversenyen, ahol a Wittner Design Stúdió matyó Mária-lány viseletéről tervezett ruhával lett első. 43 Tüdős Klárához lásd: Dízséry E., 1994. 44 Vö. Magyar Iparművészet 1996/2. 64-67.