Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)
„A PÁRATLAN MATYÓHÍMZÉS VILÁGCIKK LESZ" A matyó hímzés útja a népművészettől a lyukkártyáig
A „PÁRATLAN MATYÓ HÍMZÉS VILÁGCIKK LESZ" A matyó hímzés útja a népművészettől a lyukkártyáig A matyóság-lokális hímzőkultúrája a 19. század közepe táján alakulhatott ki, de ezt megelőzően is díszítették „ágyi ruháikat", a lepedőket és a párnavégeket, valamint főkötőiket hímzéssel. A legkorábbi Mezőkövesdről származó hímzésemlékek a kompozíció gazdagsága, a kivitel gondossága révén szinte mezővárosi, nemesi jellegűnek tűnnek. A szálszámolással varrt, geometrikus mustrájú lepedővégek, párnavégek és gránátalmás főkötők még beleilleszkednek a korszak országos emlékanyagába. A múlt század második felében azonban felgyorsult a jellegzetes helyi stílus kialakulása. A stilizált virágmotívumokból, rozettákból rózsák lesznek, a hímzés színessé válik, a pamutfonal helyett színes gyapjú (berliner), majd szűcsselyem szálakkal készül a hímzés, amely a korábbi egyszerű, ritmikus komponálási móddal szemben már megelégszik a felület szabad, foltszerű és minél látványosabb kitöltésével. A hímzések nagy része ekkor már öltözetdarabokat díszít, surcokon, ingujjakon pompázik. 1 A matyó hímzéseknek másodlagos funkcióban, a polgári kultúrában való alkalmazása a századfordulón kezdődött. Először csak a mezőkövesdi úriasszonyok néhány lelkes, néppártoló képviselője kezdte saját lakását matyó hímzésekkel díszíteni. Morvay János főjegyző felesége közülük is a leglelkesebb volt. Lakásuk matyó függönyeit, ágyés asztalterítőit kezdetben csak vendegei csodálták meg, majd az Országos Magyar Háziipari Szövetség vezető úrhölgyei a „festői matyó hímzések"-et látva a század elején felkarolták a matyó hímzések megismertetésének ügyét. A szövetség elnöke gróf Batthyány Lajosné Andrássy Ilona volt, alelnöke pedig Benczúr Gyuláné, aki festőművész férjével már a század legelején is járt Mezőkövesden. Benczúr Gyula egyébként matyó hímzést is tervezett és rajzolt látogatásakor, melyet a matyók „Benczúr-mintaként" emlegettek. 2 A matyó hímzés kereskedelmi, idegenforgalmi hasznosítása több szálon indult el. Az Országos Magyar Háziipari Szövetség már a század első éveiben igyekezett propagálni és népszerűsíteni a matyó hímzéseket. Néhány példa 3 : 1908-ban a torinói világkiállításra már zöldes kék selyemmel hímzett matyó párnákat is vittek. 1909 nyarán a Nemzetközi Feminista Egyesület pesti kongresszusán vásárlással egybekötött kiállítást rendeztek a háziipar teVmékeiből, ahol legnagyobb sikere a matyó hímzéseknek volt. 1910-ben egy rangos városligeti garden-partyn már számos előkelő hölgy matyó hímzéssel díszített ruhában jelent meg. 1911-ben a torinói világkiállításon nemcsak matyó hímzéseket, hanem matyó babákat is bemutattak, nagy sikerrel. Az Európai Vasúttársaságok Budapesten megtartott kongresszusán pedig a záró banketten minden hölgy terítékét magyaros ajándékként egy-egy matyó hímzéssel kivarrt fehér selyem retikül 1 A matyó hímzés történetéhez vö. Fél E.-Hofer T., 1975a. 433—453.; Dajaszászyné Dietz V, 1956b. 57-60.; uő: 1963. 95-101.; Fügedi M., 1978. 2 Mezőkövesd és Vidéke 1909. jún. 13. 2. 1. 3 Pongrácz Margit visszaemlékezése 1952. EA. 3540.
