Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„A FESTŐI, PÁVAPOMPÁS NÉPVISELET" Divatok a matyó népviseletben - a matyó viselet a divatban

Matyó legények ünneplő viseletben, 1910-es évek (képeslap) selyemkendő, az ezüst tok, és páva szépen áll a töméntelen csillogás a templom lépcsőjén..." „Aki Mezőkövesd főutcáján vasárnap végigsétál és megnézi a templomból kijövő pávás járású lányok, asszonyok szemkápráztató színes ruháit, fejdíszeit, a rojtos kendők végtelen változatait, a ráncba szedett selyemszoknya méltóságosan hullámzó ringását, a „höndörgő" játékát, a kötények virágerdejét - be kell hunyni a szemét ennyi tengernyi szín és pompa láttán. A járni alig tudó gyerektől az öregedő asszonyig mind egy-egy színpompa és ékesség a díszbe öltözött matyó... Egy élő és mozgó hatalmas néprajzi múzeum ez a Mezőkövesd"- írja 1936-ban a Borsodi panoráma című ismertető füzet.

6 Dala József szociográfiai írásában a máshol felbukkanó szociális érzékenység mellett a viselet bemutatásában nála is az idillikus festői kép dominál:

7 „Vasárnap délután a lányok egymás két ujját összeakasztva, hatos sorokban „karultak" a Fő-utcán káprázatos színpompájú viseleteikben. Vakítottak a kénsárga, tüdőszín (rózsaszín), libaszín (zöld) lityák, fellökök, szűkujjúak, rövid- és hosszúujjú blúzok változatai. Hullámzó virágtenger a lányok hímzett kötényei, a napfényben megcsillannak a hímzések közt az arany-ezüst ragyogók, a hendergős szoknyák ütemes libbenése incselkedett a legényekkel. Ragyogott a lányok lesimított haja, színes kalárisfűzérek lesült, barna nyakukban, mellükön piros rózsa. A sátoros szakállas kendők beárnyékolják a mosolygószemű menyecskék arcát, s féketős pille hajbókol a mézeshetes menyecske fejebúbján. Amott, mint sötét varjak, a hajlotthátú, feketeruhájú öregasszonyok, a hajukra húzott kúp alakú tok csúcsosra feszített fejkendőjükkel bandukoltak csoportosan a kendőbe kötött, féltett, „koronás" hatalmas imakönyvvel. A legények hosszúujjú, hímzett „lobogós" ingben, 6 Matyóság című fejezet. Kiadja Miskolc város Idegenforgalmi Hivatala, Miskolc, 1936. 7 Dala J.-Erdélyi T., é. n. (1941). 17-18.