Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)

„MEZŐKÖVESD A MŰVÉSZLELKEK TALÁLKOZÓJA" A matyó népművészet mint művészi téma

benyomásait az 1909-1912 közötti évekből, ezek főleg életképszerű jelenetek. Művészetének jellemző alkotása az 1909-ben készített Matyó nő portréja című akvarell,

3 egy díszesen festett ágyvég és egy „féketős" matyó menyecske portréjának sajátos kompozíciója. A tárgy és az alak egybeolvadása, szinte azonosítása szimbolikus erejű. Hasonlóan szimbolikus jelentésűnek érezhető egy befejezetlen önarcképén az a gesztus, hogy nagy matyó kendővel ékesítve festette meg magát. „A népművészet vállalásáról vall ez a portré" - állapítja meg Keserű Katalin.

4 A gödöllői telephez külső tagként csatlakozott gróf Zichy István (1879-1951). 1908-tól többször megfordult Gödöllőn, ahonnan szívesen kirándultak Mezőkövesdre. Zichy aktívan részt vett a mezőkövesdi gimnázium létesítéséért folytatott politikai harcban is.

5 1908-ban készült a Matyó parasztok c. litográfiája, a sajátos kompozíció középpontjában egy sátoros kendős menyecske dekoratív portréjával, melyet a háttérben utcarészlet és népviseletes alakok hátulról ábrázolt sziluettje egészít ki. Más mezőkövesdi témájú rajzain is a népviselet alapos megfigyelése és jellemzőinek megörökítése dominál. A gödöllői műhely külső tagja volt, mégis sok szállal kapcsolódott a telep tevékenységéhez és szellemiségéhez Undi Mária (1887-1959).

6 Azon művészek közé tartozott, akik a legátfogóbban próbálták megvalósítani az összművészet elvét: a freskófesztészettől a divattervezésig, a könyvillusztrációktól a gyermekjátékokig a művészet minden ága foglalkoztatta, s minden műfajban legfőbb inspirálója a népművészet volt.Undi Mariska a népművészet egyik leglelkesebb gyűjtője és feldolgozója volt. A kalotaszegi mellett a matyó népművészetet is korán felfedezte, és saját művészetébe emelte. 1904-ben az Iparművészeti Társulat gyermekjáték-pályázatán díjat kapott karakteres, népi fajátékokat idéző játékterveivel, melyek között számos matyó figura is volt. Figurái a matyó népviselet dekoratív vonásait és arányait hangsúlyozzák. Fő művét, a Népszálló ebédlőtermének freskódíszeit 1911-ben fejezte be.

7 A trapéz alakú falmélyedésekben dekoratív, stilizáló ábrázolásmódjával népi alakokat, népszokásokat, falusi életképeket mutatott be. „A képek Magyarország legfestőibb népviseleteit mutatják be az illető tájék népének foglalkozását jellemző jelenetek alakjában. Alakjai inkább csak típusok: ruhatípusok, formatípusok, színtípusok" - írja Undi Mária művészetének elemzésekor Elek Artúr.

8 A legismertebb népcsoportok bemutatásának sorában természetesen található matyó életkép is. A mezőkövesdi almavásár c. falfestményen sajátosan stilizált formában sorakoztatja fel egy piaci jelenetben a női népviselet különböző változatait, az egyes alakok mozdulatának kiválasztásával is a dekorativitást hangsúlyozza. Undi Mária néprajzi gyűjtőútjainak legjelentősebb eredménye azonban a hímzésgyűjteménye volt. A különböző tájegységek hímzésmintáit több kötetben mutatta be a Magyar hímvarró művészet (1934) és A magyar kincsesláda füzetei (1933-36) c. munkáiban. 3 Közli Keserű K., 1979. 115-126. 4 Keserű K, 1979. 112. 5 Zichy István mezőkövesdi közszereplését az 1911. július 16-án Mezőkövesden megtartott gyermekvédő liga művészestélyen Sassy Csaba rigmusban így dicsőítette: „Szeretik itt Zichy Istvánt, / Mert iskolát járt ki, / Hogy szeretik elhiheti / Énnekem akárki. / És ha felmegy Budapestre / Néha, hébe, hóba, / Vele mennek a matyók a / Deputációba. / Örül is a szívünk, hejh! mert / Amiért itt esdnek: / Gimnáziumot szerez a / Zichy István gróf a derék / Matyólakta nagy Mezőkövesdnek. (Közli a Mezőkövesd és Vidéke, 1911. júl. 23.) 6 Undi Mária művészetéhez lásd: Geller K, 1982. 35-40. 7 A freskó elpusztult. 8 Elek A., 1912. 41^16.