Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó népművészet (Officina Musei 6. Miskolc, 1997)
„FELETTE SZORGALMAS ÉS HASZNOS MEZEI MUNKÁS" A summásság hatása a matyóságkép alakulására
Matyó summások Fejér megyében (Lukács László szíves közlése) Vagonba szállnak a summások (Dala-Erdélyi: Matyóföld. A híres Mezőkövesd, 1941.) A summásság jelensége különösen az 1920-as évek második felétől állította reflektorfénybe a matyóságot. Szociális érzékenységű, aggódó újságcikkek sora érzékeltette a tömeges summásság kilátástalan helyzetét, a falukutatók, szociográfusok is egyre drámaibban ecsetelték a helyzetet. „Mezőkövesdből, Mátyás király nemes városából a XX. század első évtizedeiben elszegényedett, koldus faluóriás lett"- állapította meg egyik író-szociográfusunk. 8 1928-ban például a Mezőkövesdi Járási Hírlap érzelmes, aggódó cikkel búcsúztatja az útrakelő summáscsapatokat: 9 „Elmennek a summások. Megérkeztek a fecskék, gólyák: elmennek a summások, itthagyják családi fészküket, hogy a nyár folyamán egy évi megélhetést keressenek, ha tudnak. Ötezerrel kevesebb lakosa van Mezőkövesdnek nyáron a summások eltávozása miatt, s ennyivel több színes virágot hajt a magyar róna, melynek legkedveltebb munkásai a mezőkövesdi summások. Járjanak szerencsével, adjon Isten jó egészséget, a munkaadó jó ellátását, s az ősz megelégedetten hozza vissza őket szülővárosukba." A summásság kilátástalan gazdasági helyzetét is számos újságcikk részletezi: 10 „Ha a hat hónapi nehéz munkában elrongyolódott ruházatot és lábbelit pótolni akarja, nem marad ennivalója. Ha azt akarja, hogy ennivalója legyen, nincs ruházata, mert mind a kettőre nem telik. Ezért kell, hogy az olyan nagy tehetséggel megáldott, ember8 Erdei F, 1942. 72. 9 Mezőkövesdi Járási Hírlap, 1928. április 22. 10 Mezőkövesdi Járási Hírlap, 1927. május 1. 4.