Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

HERMAN OTTÓRÓL ÉS A KÖNYVRŐL

Kálmán készítette. Herman Ottó képviselőházi beszédeinek egy jelentős részét említi Lambrecht Kálmán monográfiája végén található bibliográfia. Ennek ellenére képviselőházi beszédeit kutatói jóformán nem tanulmányozták, noha ezek az igazi tárházai politikai tevékenységének és nézeteinek. Ez utóbbit csupán Erdődy Gábor 1984-ben publikált monográfiája vette egy bizonyos szempontból tekintetbe. Én, magam közel 35 éve lettem Herman Ottó néprajzi írásainak olvasója, legelőször az érdekelt, hogy mit írt a magyar állattartásról és pásztorkodásról. Több mint 20 éve, amikor a róla elnevezett múzeum igazgatója lettem, hozzákezdtem életének, közéleti és tudománytörténeti tevékenységének megismeréséhez. Mindig az egész ember érdekelt, és bosszantottak azok az írások, amelyek egy-egy hirtelen megjegyzését értékelték csupán. Úgy tartom, hogy a teljes Herman Ottó-i életművet csak akkor tudjuk megfejteni, vagy legalább is teljesebben megérteni, ha megnyilatkozásainak, eddig ismeretlen tárházát — számtalan képviselőházi beszédét — megismerjük és feldolgozzuk. Legalább tíz éve annak, hogy elhatároztam, hogy előbányászom Herman Ottó képviselőházi beszédeit, s ennek ismeretében szándékoztam megfejteni politikai tevékenységét. A Parlamenti Könyvtárba azonban csak 1994 elején jutottam el, ahol a mutatók alapján végigböngésztem a Képviselőházi Napló legalább 60-80 kötetét. Eredeti szándékom az volt, hogy kigyűjtsem, majd közreadjam és értékeljem öszszes képviselőházi megnyilatkozását, minden beszédét és hozzászólását. Hamar rájöttem azonban arra, hogy olyan sok beszédet mondott, hogy azoknak mindegyikét, illetőleg azokat teljes terjedelemben nem lehet közreadni, azok már túlnyúlnának egy kötet lehetőségein. A Képviselőházi Naplóból ugyan kijegyeztem és kimásoltattam minden beszédét és rövidebb megnyilatkozásait, de ezeket rangsorolni és rövidíteni kellett. Ezt a munkát azonban igen nagy figyelmet és önfegyelmet próbáratevő körültekintéssel lehetett csak elvégezni. Igen nehezen tudtam válogatni, mi fontosabb és mi nem annyira. Tervem tehát úgy módosult, hogy igyekezzek a legoptimálisabb áttekintést adni egyes megnyilatkozásairól, illetőleg egész képviselőházi tevékenységéről. A most közreadott könyv első célja tehát az, hogy a lehetőségekhez mérten áttekintést nyújtson Herman Ottó parlamenti beszédeiből. Ezt találjuk a könyv második kétharmadában, aholis több mint 300 oldalon időrendi sorrendben adok válogatást parlamenti beszédeiből és hozzászólásaiból. Teszem ezt abban a reményben, hogy további forrásul szolgálhassanak mindazoknak, akik Herman Ottó sokrétű munkájában tájékozódni és tovább kutatni szándékoznak. A közreadott szövegek pontos hivatkozásait is igyekeztem megadni a következők szerint: Az egyes beszédek címe előtt, pontosabban fölött, a parlamenti ciklusra vonatkozó sorszámot találjuk (pl. 1878—81:1.; 1878—81:2. stb.). Ezek szolgálnak hivatkozásul a tanulmány két fejezetében is. A cím alatti dátum a beszéd elhangzásának napját, dátumát jelzi. A K. N. a Képviselőházi Napló rövidítése, a két évszám pedig a ciklust, a római szám a napló kötetét, utána lévő szám pedig a beszéd oldalszámát jelzi a kötetben. Herman Ottó jelentős munkát végzett a képviselőházban, nagyon sokszor kért szót és sok témához szólt hozzá és meglehetősen nagy tájékozottságot mutatott. Hamar beláthattam, hogy politikai érdeklődése nemcsak a bevándorolt zsidó lakosságra és általában a vallásokra, a nemzetiségi és a pártpolitikai kérdésekre terjedt ki, amelyeket pedig