Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

1. megtette-e az előzetes óvó intézkedésekre vonatkozó rendelkezést? 2. ha igen, szándékozik-e hivatalos kötelességénél — fogva — a szegedi hatóság példájából kiindulva [255] ebben az irányban országosan a legszigorúbb ellenőrzést foganatosítani? 3. szándékozik-e hivatalos kötelességéből kifolyólag a kötelességüket szegő hatóságokkal szemben a legszigorúbb megtorlással élni? ... 1884—87. 33. Az ország gazdasági és társadalmi helyzetéről 1887. január 17. KN. 1884—1887. XIV. 41—45. [41] T. képviselőház! Én akként vagyok meggyőződve, (Zaj) hogy minden igaz hazafi, a ki ennek az országnak jövőjét valóban a szivén viselte akkor, a midőn Magyarország az újabb aerába lépett, csak egyféle politikát ismerhetett és csak egyféle politikának realizálása után törekedhetett, ez pedig nem más, mint constatálása annak, hogy a nemzetet az ő történelmi fejlődésében gonosz viszonyok értelmileg és gazdaságilag hátra marasztották; tehát mondom, minden politikának abból kellett volna kiindulni, eszközeit akként megválogatni, hogy a nemzet anyagi létének megerősbítéséből támadhassanak fel azok a szellemi factorok is, melyek azt culturaliter felemeljék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Én, l. képviselőház, más politikát nem ismerek. [42] Engem nem lehet eltántorítani és nem lehet elkábítani a modern nomenclaturának egyetlenegy szavával sem, mely azt mondja: az adó fejlesztése, a jövedelmek fokozása, a mi ma tulajdonkép semmi egyéb, csak más czímén való kirablása a nemzet anyagi képességének. ... Hát t. képviselőház, én sokat hallok arról beszélni: egy államügy viteléhez, közéleti hivatalainak és hatáskörének betöltéséhez legfőbb dolog a qualificatio. Helfy Ignácz t. képviselőtársam igen helyesen mondta meg, hogy a mostani kormányrendszer alatt az egyedüli qualificatio a kormánypártiság. A kormánypártiság mellett mindent el lehet érni, a kormánypártiság mindent takar, mindent elnéz, minden előnyben részesít, minden alól felment. ... [43] T. képviselőház! Vegyük culturális tekintetben úgynevezett haladásunkat, melynek részletezését magamnak fentartom s mit látunk benne? Extensive fejlődik, de nemzeti értelemben mélységre teljességgel nem. Vájjon honnan van ez? A majmolási viszketeg, mely kiszállítja az embereket Angliába, Németországba és Francziaországba s ráviszi, hogy egyfelől megfontolatlanul rakják meg a nemzetet culturális intézményekkel, a melyek e nemzet jellegének egyáltalán nem felelnek meg, másfelől az, hogy a 20 évi kormányzat iránya — nemcsak a mairól szólva — megfeledkezett egyről, a mely minden nemzet életében a legfontosabb, a mit képzelhetek, ha egy nemzet fejletlenül belemegy egy átalakulásba, melynek végső következménye az, hogy ez modem culturális nemzet legyen, megfeledkezett a középosztályról, a melyet teremtenie kellett volna. Mi lett volna, t. ház, az a kínálkozó anyag, a melyből Magyarország számára valósággal erős és hatalmas középosztályt lehetett volna teremteni? Mi lett volna más, mint az úgynevezett gentry, az a gentry, a melyről annyifélekép beszélnek. És vájjon ez a kormányzat mire használta fel a gentryt? Hogy politikai kortes befolyását megtartsa e társadalomra, beszólította hivatalának várótermeibe és megszoktatta arra, hogy hivatalért kunyoráljon és könyörögjön. És ha mi vesszük e társadalom mai állapotát, azt fogjuk találni, hogy vannak a magasnak önző, nagy befolyású és hatalmú politikusok és a mi alattuk következik, az egy nagy ür és a mi azon túl van, vagy alatta áll, az egy nemzet, a melyről ez a kormányzat teljesen megfeledkezett, a mely nemzet neki semmi egyébre sem való, csak arra, hogy beteljesedjék és beigazolódjék az, a mit a t. előadó ur mondott, hogy ez a nemzet hallgasson, de elfelejtette még utána tenni azt, hogy e mellett fizessen is. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ugyan mit hoztak önök létre a culturális dolgokon kivül? a közkormányzati dolgokban az első vonástól az utolsóig a politikai választási befolyásnak öregbítését. Az összes hivatalnoki kar, mely jelenleg Magyarországon van, csupán csak ide gravitál. Még csak odáig sem tudtak felmelkedni, a hol minden cultur nemzetnek állania kell, hogy a közéletnek egészséges fejlődés tekintetéből az ellenvéleményeket iparkodjanak kiegyenlíteni. Az önök kortes-apparatusa reá tette kezét a magyar tudományos akadémiára, a honnan az ellenzékiek ki vannak szorítva, reá tette kezét Magyarország anyaegyetemére, fiókegyetemére és összes iskoláira, a melyekbe csak liszták szerint lehet a valósággal kipróbált elemeket, de