Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

zik akkor, ha igazi egészséges alapon áll. Nem akarok hivatkozni csak 48—49-re, a midőn hóna­pok, hetek alatt oly meggyökeresedés állott be a katonai institutióban, hogy két imperatornak összes hadseregére volt szüksége, hogy azt gyökereiből kifoszsza, (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) hogy árulásnak kellett bekövetkez­ni, hogy az lehetséges legyen. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Az ilyen hadseregnél a meggyökeresedés könnyen megy, de nehezen megy az ott, hol az illető institutio egész­ségtelen alapokon áll fenn. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Számos erre a példa. És itt a helye, t. ház, hogy megérintsek egy szót, melyet igen sokszor hallottam e házban katonai ügyekből kifolyólag, és megmondom őszintén, ezekről a padokról is. (A szélső balol­dalra mutat.) Engem az opportunitás tartott vissza attól, hogy azt mindeddig fel ne említ­sem; de az az eset, a melylyel a parlament most foglalkozik, oly praegnans, oly kihivó, hogy azt most a helyzetre, a jövőre való tekintetből, az egészséges institutio érdekében fel kell hoz­nom. (Halljuk!) Mi itt igen sokszor hallottuk, hogy a hadse­reg szelleme rossz és hogy annak javítása ak­ként történhetnék, hogy a katonai nevelő-inté­zetekben a hazafiság, az alkotmánytan tanittassék, szóval, hogy neveléssel iparkodjunk jobb szellemet bevinni a hadseregbe. ... [245] Mi, t. ház, a kik a ház ezen oldalán ülünk, különösen pedig azok, a kik súlylyal bír­nak, sohasem állítottuk azt, hogy Magyarország Austriával semmiképen és semmi tekintetben együtt nem járhat. Én, t. ház, el tudom képzelni a hadsereg tekintetében is azt, hogy ha egy tö­kéletesen önálló és független magyar állam vol­na egy külön király alatt és ha egy tökéletesen önálló és független magyar hadsereg volna, már a geographiai fekvés is sokszorosan ugy hozná magával, hogy az osztrák rész a magyar részszel véd- és daczszövetséget kössön. ... Szavaimat azzal végzem, t. ház, hogy a hadsereg kérdésénél, a polgárság és katonaság közti egyetértésnek csupán csak egy megoldása van s ez az, hogy állittassék fel az önálló ma­gyar nemzeti hadsereg és közösittessék ki belő­le mindaz, a mi nem oda tartozik. (Igaz! szélső balfelől.) Ezt, t. ház, még egy érvvel vagyok bátor támogatni és ez az, hogy nem láthatom ha­zám érdekét abban, hogy ennek a most létező úgynevezett közös monarchiának egyik compac­tabb része a magyar, mely semerre sem gravitál, alá legyen rendelve haderő tekintetében a mai rendszemek akkor, mikor azt látjuk [246] a má­sodik felében, hogy ez valóságos eldarabolási processusnak van alávetve. Mert ha nekünk még 1867-ben tudtak rámutatni Austriára és tudták némileg indokolni azt, hogy ez Austria még némileg geographiai fogalom is, ma meg­szűnt az lenni; mert a mi a Lajthántúli tartomá­nyokat illeti, mindegyik másfelé húz, másfelé gravitál és csak egy apró-cseprő töredék az, mely egy egységes Austriáról álmodik, ez egységes Austria sem geographiai, sem ethnographiai foga­lom. Ez csak syllogismusokkal és erőszakolt ma­gyarázatokkal összetartott diplomatiai fogalom és semmi egyéb. Hogy én ily diplomatiai fogalomnak alá­rendeljem Magyarországnak történeti aspiratió­it, a magyar nemzetnek a történelemből folyó európai hivatását: arra eset nincsen. Én tehát ennélfogva nem fogadhatom el a kérvényi bi­zottság határozati javaslatát, már azért sem, mert semmi reformra kilátást nem nyújt de nem fogadom el elvi álláspontomból sem; nemcsak a függetlenségi párt elvi álláspontjából, hanem az egész nemzet valóságos érdekében csatlako­zom Győrffy t. barátom határozati javaslatához. (Élénk helyeslés a szélső balon.) ... 1884—87. 32. Interpelláció a járványos betegségek, külö­nösképpen a kolera megelőzése ügyében 1886. október 23. KN. 1884—1887. XIII. 253—255. [253] T. képviselőház! A ház tagjai minde­nesetre tudni fogják azt, hogy Magyarország te­rületén már rég idő óta kiütött a kolera és tu­dom, t. ház, hogy mindenki érzi szükségét annak, hogy e járványnyal szemben, mely a nemzet legbecsesebb vagyonát és kincsét, tud­niillik az emberéletet fenyegeti, előzetes óvin­tézkedésekre szükség van. [254] Én, t. ház, a most uralkodó járvány keletkezését figyelemmel kisértem és tapasz­taltam azt, a mit a mai tudomány már meg is állapított, hogy ez a járvány nem tartozik az igen dühöngök közé, hogy annak természete in­kább szelídnek mondható, hogy bekezdése ren­desen sporadicus esetekkel indul meg, átmegy bizonyos emelkedésig, azontúl alászáll és min­dig sporadice eltűnik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom