Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

közjognak valóságos forrása és hogy az önök egyetemi oktatásában nincsen semmi rendszer, consequentia és ha egyetemi tanárok irodalmi működését valaki összeszedi ugy, a mint én összeszedtem és keresi azután a nyomokat a magyar társadalom szellemében: épen ott nem fog ráakadni. Mert ma, t. ház, én el tudok képzelni belső titkos tanácsosokat és egyetemi tanárokat, a mint a mintapinczében a borokat dressirozzák. (Derültség) és a mint adósok maradnak egy tankönyvvel, a melyre oly nagy szükség van, a mely e nemzetet a politikára tanítsa meg. Emeltetnek most t. képviselőház Budapesten fényes intézetek, azt kérdem a t. minister úrtól, tapasztalta-e valaha a magyar szakirodalomban még csak a nyomát is egy magyar physiologiai kézikönyvnek? Vagy tapasztalta-e a magyar szakirodalomban az összehasonlító boncztannak, egyik legszebb disciplinának, csak nyomát is? Ez teljességgel nem létezik. És mindezek a dolgok t. ház, azt mutatják, hogy itt nem egy öntudatos, szerves közoktatási törekvés és fejlesztés előtt álunk, hanem tapasztalnunk kell egy tájékozatlan experimentatiót, melyet a magyar nemzet jövőjére nézve én üdvösnek egyáltalán el nem fogadhatok. ... 1884—87. 24. A harmadik egyetemről és az egyetemek helyzetéről 1886. február 8. KN. 1884—1887. IX. 45—49. ... [45] És midőn és igy látom a dolgot, nekem át kell térnem a harmadik egyetem kérdésére, mert a t. minister ur jelentése már előre veti árnyékát, a melybőmár most is az bontakozik ki, hogy a minister ur a harmadik egyetem számára Pozsonyt választotta ki. Én ezennel kijelentem, hogy engem nem vezet korteskedési érdek, mert bármelyik kerületnek lennék képviselője, én azon irány mellett küzdök és jövőben is a mellett fogok küzdeni, hogy ha egy magasabb tanintézet felállíttatik, [46] annak a magyar centralis vidéken kell felállíttatnia. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Mert t. ház, az ország központjában, egyáltalában a fővárosokban felállított egyetemek soha sem sugározzák vissza voltaképen a nemzeti szellemet és pedig azért nem, mert azoknak mindig bizonyos fokig cosmopoliticus jellegük van. És én a leghatározottabban állítom azt, hogy a votaképi német culturális és tudományos szellem nem alakul sem Berlin, sem Bécs után, hanem azon kisebb egyetemek után, melyek a németség kellő közepébe vannak téve. A t. minister ur kijelentésében bizonyos érvelést használ, az ő régi eszméje, tudniillik a pozsonyi egyetem érdekében. Ő azt mondja, lehetséges lesz, hogy egy határváros, a mely tehát nemcsak cosmopolita jellegű, hanem a határon való fekvésénél fogva sem alkalmas határozott jelleget ölteni, hogy ez a határváros képes lesz arra, hogy a magyar felső vidék ifjait, a helyett, hogy Bécsbe menjenek, megtartsa a magyar tudományosság számára. Hát t. képviselőház, közismeretes tény, hogy a bécsi egyetemet leginkább, legnagyobb részben orvostanhallgatók látogatják Magyarországból. Némelyek ugy gondolkoznak, hogy a bécsi egyetem kitűnősége vonzza őket oda; mások azt mondják, hogy Budapesten a tartózkodás meg van nehezítve, Bécsben könnyebben lehet megélni. De t. képviselőház, a ki a dolgot alaposabban veszi és tudja azt, hogy a bécsi egyetem milyen orvosi erőket küld ide Magyarországra a magyar ifjakból, az igen hamar rá fog jönni annak nyitjára. Ennek a nyitja t. képviselőház egyszerűen az, (Halljuk!) hogy a bécsi egyetemen az orvosnövendékeket igen könnyű szerivel bocsátják át a szigorlatokon, kedveznek nekik minden tekintetben. És vájjon, mi lehet a tulajdonképi oka t. ház? Hát legyen szabad nekem egy honi képet vetnem arra a bécsi képre. (Halljuk!) A midőn évenként bekövetkezik az az időszak, hogy a magyar orvosok és természetvizsgálók kiszemelik azon vidékeket, a hol tudományukat kiönthetik és felköszöntési hajlamaikat kielégíthetik: (Derültség) akkor mindenkinek feltűnik, hogy igen előkelő férfiak, kikről nem vagyunk képesek feltenni, hogy dinom-dánom kedvéért szálljanak ki a vidékre, mégis kiszállnak. Vájjon mi okból történik ez? Egyszerűen azért, hogy az orvosok részéről biztosítsák maguknak azon vidékekről a nehéz, az érdekes patienseknek hozzájuk való szállítását Budapestre. És ha a bécsi egyetem a magyar növendékeket igen könnyű szerrel, igen csekély fáradság után bocsátja ki az orvosi pályára, mindig abból a czélzatból teszi, hogy ezek az úgynevezett érdekes eseteket, melyek az illető embereknek igen nagy jövedelemforrását képezik, ne Budapestre, hanem Bécsbe szállítsák. Én tehát t. képviselőház, a