Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

Bécs felé való gravitatiót első sorban megakadályozandónak tartom az által, hogy nem kötve ki, hogy a magyar ifjak ne mehessenek ki Bécsbe, de be kell hozni azt, hogy csak szigorú nostrificatio után léphessenek Magyarországon a gyakorlat terére. ... T. képviselőház! Már magában véve ez a dolog mutatja azt a szellemet, a mely jelenleg az egyetemen uralkodik s a mely a tanpénzek révén valóságos kalmárszellemet teremtett meg; mert ha arról van szó, hogy valaki abból a pénzből, (Zaj. Halljuk!) a mely a zsebében van, nemes irányban adakozzék, vagy lemondjon annak egy részéről s ő ezt communisticusnak nevezi, akkor ennek a nemzetnek összes, legelsőrangú culturintézményei communisticus uton jöttek létre. Miért? Mert a nemzet érezvén annak szükségét, meghozta az áldozatokat, hogy azok létesüljenek. Én keveset tartok egy olyan intézetről, a mely bírvágy következtében nem bir felemelkedni oda, hogy az ő [47] saját belső szellemének ápolása érdekében ott az érdekek összeütközését, az irigységet anyagi alapon lehetetlenné tegye. A második dolog, t. képviselőház, az, hogy az mondatott nekem, hogy például a jogi karban, nem annyira a tanpénz-rendszer az, a mely kifogást érdemel, hanem a baj a vizsgarendszerben van. Hát, t. képviselőház, én iparkodtam magamnak tudomást szerezni a vizsgarendszerről és arról, hogy vájjon mi lehet az, a mi a vizsgarendszert rossznak mutatja. A t. képviselő urak kezében forog a minister umak kimutatása, a mely kimutatásból kitűnik, hogy csupán csak a jogi karban 2087 szigorlat, első- és másodfokú alapvizsga tétetett le egy év lefolyása alatt. Hát, t. képviselőház, felkérem a t. ház figyelmét! 2087 ! Én próbaszámításokat tettem, t. képviselőház, hogy az 1883/4. tanévben, a hol 2099 vizsga és szigorlat tartatott, a tanpénzek és a vizsgadíjakból körülbelül mekkora összegek folytak be. (Halljuk! Halljuk!) A számítás nem lehet biztos az egyes tanárok tekintetében, mert némelyek buzgóbban, mások kevésbbé buzgón vesznek részt a vizsgálatokon, tehát az egyes tanár jövedelmére nézve ingadozás mutatkozik. De az egészből kivehető a következő. Az 1883/84. tanévben tartott első alapvizsga, melynek vizsgálati dija 8 forint 40 krajczár, 448, pénzben kifejezve 3,763 forint; második alapvizsga, melynek díja szintén 8 forint 40 krajczár, tartatott 472, ez pénzben kifejezve 3,964 forint; első és második államvizsga tartatott csak 67, melynek egyenkint ára 20 forint, pénzben kifejezve 1340 forint; jogtudományi szigorlat tartatott 684, szigorlati dij 25 forint, kitesz 17,100 forintot, pótszigorlat tartatott 161, ennek dija 15 forint, kitesz 2,515 forintot; felavatási értekezés, birálatdíj 187 értekezés után 20 forintjával 3,780 forint; második államtudományi szigorlat tartatott 43, szigorlatdíj 25 forint; kitesz 1,075 forintot; 7 pótszigorlat 15 forintjával, 105 forint; felavatási értekezés 17, bírálati díj per 20 forint, 340 forint. Az egész összeg tehát 33,987 forint. T. képviselőház! Ezzel parallel jár a következő tünemény. (Halljuk!) Létezik egy rendelet, voltakép szabályzat, mely a vizsgát szabályozza és mely az időre, nézve is megszabja a minimumot, mely alatt egy canditatus vizsgát tehet. Megtörtént, hogy egy vidéki jogacademia kérdést intézett a cultursminister úrhoz, vájjon az, hogy egy órában 3 candidatus vétessék elő akként értelmezendőe, hogy egy órában 3 vétessék, vagy pedig 3 egy-egy óráig vizsgáltassék. A döntés, t ház, akként történt, hogy a vidéki jogacadémiáknál minden candidatus egy óra hosszat hallgatandó ki a budapesti egyetemen ellenben, tekintve annak magasabb szellemi niveauját, három candidatus hallgatandó ki egy óra alatt. (Mozgás a szélső baloldalon.) Én azt hiszem, t. ház, hogy itt kevésbbé a magasabb szellemi niveau, mint a vizsgáknak ez a hallatlan sokasága a döntő és hogy a vizsgáknak ez a tömegessége, kapcsolatban azzal a pénzzel, a melybe a vizsgák kerülnek; mindenesetre a Prsenzmark-rendszerre vezeti vissza az illető tanár törekvését. (Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) ... [48] Én, t. képviselőház, megfogadtam a mult esztendőben azt is, hogy kritikát óhajtok gyakorolni ebben a tekintetben, hogy a tanárok szellemi működése miként van kifejezve a budapesti egyetemen és az a működés miként tükröződik vissza a magyar társadalom szellemében. Én köteles vagyok constatálni a következőket. (Halljuk! Halljuk!) A budapesti tudomány-egyetem jogi karában van öt tanár, a ki egyáltalán nem irt munkát, az öt tanár közt létezik kettő, ki még csak hírlapi czikket sem irt. (Derültség.) Én a hírlapi czikket nem gúnyból hoztam fel, hanem constatálásul annak, hogy a budapesti egyetemi ta-