Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

Hogy ez az eljárás, melyet nem ugyan a t. minister ur, hanem t. elődje initiait, mennyire ment, világosan bizonyítja az, hogy a fiatalabb csemeték öntözésére viz kellett, tehát megtörtént az az intézkedés, sőt keresztülvitetett, hogy a kertben kutat ástak és a kútban viz természetesen nem volt. nem azért van t. ház Magyarországnak egy Zsigmondy Vilmosa — de ő nem is szülséges ehhez, elcsapom azt a geológiai gyakornokot, a ki egy évi gyakorlat után meri mondani, hogy ott kutat lehet ásni, hogy vizet keressenek. Hanem 2000 frt költség, az abba a kútba veszett és az csakugyan ott van a viz helyett. (Derültség a szélső baloldalon.) S tény az, hogy most a csemeték öntözésére véghetetlen meredek hegyre föl a völgyből szekerén lovon kell a vizet szállítani. Ezen a szendrői állomáson én sok mindenfélét tapasztaltam. Láttam ott a szőlőt egy mezsgyével körülvett területen, mely tökéletesen elburjánzott. Mi ez? Azt a felvilágosítást kaptam, hogy ez egy tudományos kísérlet. Milyen tudományos kísérlet? b. Kemény Gábor ő excellentiája olvasván a „Pester Lloyd"-ban, hogy a phylloxera ellen a legbiztosabb védekező szer az, ha a szőlő egészen magára hagyatik, majd megbirkózik ő avval, ez előtte annyira fontosnak és elfogadhatónak tünt fel, hogy 1000 métert erre az experimentrumra rászánt és a vége az, hogy a szőlő elpusztult mind, a phylloxera megmaradt és szép dudvatermés keletkezett rajta, de egy érdemét ennek az experimentrumnak elismerem, hogy a magyar államnak egyetlenegy krajczárjába sem került. (Derültség.) Feljebb hatolva t. ház, a tőkék egész sorára találtam, melyekre kendertörek volt nagy massákban. Kérdeztem, hogy mi ez? Ez is tudományos kísérlet. A tudományos kísérlet az, ha nem csalódom, hogy egy vaskereskedő arra az ideára jött, hogy az áztatott kender, mivel igen rosz szagot terjeszt, tökéletesen alkalmas arra, hogy ha a szőlőtőkére nyakravaló gyanánt kötik, kipusztítja a phylloxerát. (Derültség.) T. ház, ezek az illető kormányközegek által odabocsátott tudományos kísérletek. Ezekben van bizonyos humor, tagadhatatlan, sőt azt sem tagadhatom, hogy nagyon nevetséges. De van ezeknek a dolgoknak egy véghetetlenül komoly oldala, mire a t. ház figyelmét felhívni bátorkodtam. (Halljuk!) Mikor mi itt nem százezreket, hanem milliókat költünk tudományos intézeteink fentartására, ha mi azokban szakembereket alkalmazunk, ha mi iparkodunk, hogy ezek a szakemberek és szakerők láttassanak el szakmájukhoz szolgáló minden kellékkel, hogy fejlődjenek ugy, hogy nemcsak az ország számára, hanem a civilisatio számára is erőket nyerhesünk, nemcsak tudományos téren, nem azok vétetnek elő, mikor ily kérdések eldöntéséről van szó, hanem a szakemberek teljes kikerülésével ily experimentrumok, kenderrel való kísérletek stb. foganatosíttatnak, nagyon jól tudom, mit jelent az, a mit a minister ur most feljegyzett, mert a minister urnák ép ugy, mint elődjének, meg vannak a maga emberei. Hanem biztosítom őt arról, hogy ha ezek az emberek be is látják, hogy ez vagy amaz helytelen, nem merik megmondani a minister umak. Azt mi igen jól tudjuk, hogy nem merik megmondani, tartózkodnak attól, mert ez talán valakire kellemetlenséget hozna. Hanem azt mondom, hogy Magyarország tudományos reputatióját semmi sem rontja annyira mint azon eljárás, hogy a mennyiben lehet, nem a független gondolkozású szakembereket hallgatják meg, hanem azokat, a kik úgyszólván az ő fegyelmi hatóságuk alatt állanak és kiküldenek olyanokat, a kik véleményük kimondásában, kevés esetet kivéve, minig akadályozva vannak. No már t. ház, én megszavazok ezen ügyben még több költséget, mint a mennyit a minister ur felvett, ti. a phylloxera elleni rationális védekezésre, a magyar borászat fentartására. De hogy egyeüenegy krajczárt sem szavazzak meg oly kisérleti állomásra, melynek sem felügyelete nem lehet tökéletes, mert a központból Szendrőre egész utazás esik, mely kisérleti [160] állomás a gazdaközönségre nézve csak nagy nehezen hozzáférhető, sáros időben pedig teljesen hozzáférhetetlen és mely kisérleti állomás ezenfelül oly talajon van iniciálva, mely absolute semmi jelentőséggel nem bir Magyarország egyik borvidékére sem, ezen kisérleti állomásra nem szavazok meg egy krajczárt sem. Constatálom, hogy én nemcsak a szendrői állomást néztem meg, hanem az ottani szőlőszet romjait is és constatálom, hogy Szendrőre szőlőgazdaság tekintetében semmi súly nem helyezhető. Mert ott szőlőt rendszeresen termeszteni sohasem lehetett, mert a talaj improductiv. Az igaz, hogy tartottak a magyar emberek Szendrőn szőlőt, de ugy, mint száz és száz magyar ember teszi, csak azért, hogy szőlője