Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

álljon be, de ne ugy miként az iparosok követelik, hogy ti. egy társulatba tartozzék minden iparos s minden iparág, mert kétségtelen tény az, hogy a társulatban az érdekek oly tömege és ellentéte fog kifejlődni, mely az ipartársulat egész functióját problematicussá képes tenni. Kivánom a társulást oly értelemben, hogy a rokonnemű iparág: a bőr, a fém, a textil stb. iparosság alkosson egy társulatot és az érdekek találkozásánál fogva tegyen meg mindent, a mi az ő bcléletének és érdekeinek fejlesztésére okvetlenül szükséges és üdvös. (Helyeslések.) ... T. ház! Azok, a kik Magyarország iparával különösen behatóan foglalkoztak, jól tudják, hogy minálunk nagy mértékben várható javulás, [164] a mi nyers anyagunk első fokú ipari átdolgozásával, melyet akként viszünk a világpiaczra. A mi gazdaságunk tekintetében szükséges az, hogy egy okszerű kihasználási rendszer hozassék be a kezelési ágakban. Én e tekintetben az országban egy igen nevezetes és fontos factorát akarom példaképen néhány szóval megérinteni és ez Magyarország erdészetének ügye. (Halljuk!) Az tagadhatatlan tény, t. ház, Magyarország erdőiben még most is egy nagy kincses bányát bir, melynek okszerű kihasználása igen nagy mértékben jelentékenyen befolyhatna az ország pénzügyi mérlegére is, de az is kétségtelen tény, hogy ez eddig okszerűen kihasználva nincs. ... 1881—84. 30. A parlamentarizmusól a lóversenyről 1882. december 13. KN. 1881—1884. VIII. 192—195. [192] T.ház! Midőn szándékom van e tételhez rövid indoklás mellett egy határozati javaslattal hozzájárulni: nem tehetem, hogy számot ne adjak azokról az érzelmekről, a melyek önkénytelenül támadnak bennem azon reminiscentiák következtében, melyek visszakalauzolnak azon nagy férfiú emlékéhez, a ki szerintem igazi aristokrata volt a szó legnemesebb és leghelyesebb értelmében, ti. gr. Széchenyi Istvánhoz. ... [193] A magyar ministerelnök kivitte e teremből a vitatkozást és tanácskozást a politikai clubba, hogy azután itt megjelenve azt mondják: „Mi ezen oldalon többen vagyunk, beszélhettek akármit, mi mégis megszavazzuk." Itt szenved hajótörést a Parlamentarismus Magyarországon. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) És én azt kivánom, hogy ez máskép legyen, hogy a magyar törvényhozás terme ezentúl ne legyen többé egyszerű szavazó masina. (Élénk helyeslés szélső balfelől. ) Mozgás jobbfelől) Mi a kötelesség tudatában felvetettük az eszméket komoly akarattal. Mi akarjuk a nemzetet szolgálni; mi akarjuk, hogy az eszmék tisztuljanak. (Helyeslés szélső balfelől.) Mi azt akarjuk, hogy ennek, a mi itt történik, vége szakadjon. És ha önök, (Az egyesült ellenzékre mutat), [194] kik kiköltöztek eszméikkel e parlamentből, érzik, hogy nem apró-cseprő segédeszközökkel, vagy kísérletekkel lehet segíteni, hanem előre kell menni úgy és akként, a mint a törvényhozó kötelessége parancsolja: akkor forduljanak oda, és mondják meg, mi nem tűrjük, nem fogjuk tűrni sohasem, hogy Parlamentarismus ilyetén leszállításával majdnem teljesen tétlenül nézzük a nemzetnek pusztulását; (Élénk, hosszas helyeslés szélső balfelől) nem tűrjük, hogy a parlamentből a tisztességes vitatkozás és az eszmék harcza kénytelen legyen kiköltözni; hanem azt akarjuk, hogy a vitatkozás színvonala oda emeltessék, a hová emeltetnie kell a nemzet törvényhozásának. (Élénk helyeslés szélső balfelől) ... [195] Ezek után, t. ház, egész rövidséggel vagyok bátor néhány szóval azon határozati javaslatomat indokolni, melyet épen a lóversenyekre vonatkozólag a tételhez beadni szándékozom. (Halljuk!) Én, t. ház, épen azért, mert emlékeim visszavezetnek egészen Széchenyihez; és jól tudom, hogy minden alkotásában a „nemzeti" volt mérvadó: nem szavazhatok meg oly lóversenyekre egy árva fülért sem, melyek ma már kizárólag a büntetőtörvénykönyvbe ütköző szerencsejáték színvonalára sülyedtek. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon) Én teljesen tudom méltányolni azon nagy állami érdeket, mely a lótenyésztés előmozdításában fekszik és én a lótenyésztés előmozdításában fekszik és én a lótenyésztés elŐmozdításársa mindenkor meghozok minden áldozatot. Annak is belátom szükségét, hogy a lótenyészanyag kipróbáltassák, hogy ezen kipróbálások nem bánom állami segélylyel gyámolittassanak; de itt, t. ház, csupán csak hazard játékról van szó, — nemcsak a totalisateurt értem, mert ennek eltörlését épen a büntető törvénykönyv alapján követelem — hanem a ki mélyebben bepillant ezen dolgokba és egyéb jelenségekbe,