Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

Én idején valónak tartom, hogy midőn katasztropha nem fenyeget, épen a szabályozás ügyeket, melyektől nagy vidékek jövője függ, alaposan fejtegetni. Mi, t. ház, folyton halljuk a Béga-csatoma, a Rába szabályozás stb. ügyét. Kis társulatok szabályozási ügyét és érdekét bármiként tárgyaljuk, akár a törvényhozásban, akár a bizottságokban, egy áll és tagadhatatlan s ez az, hogy ezek az összes apró cseprő vidéki érdekek nem valók a törvényhozásba s hogy egységes rendszert kell megalkotni, melynek alapján a szabályozást valósággal Magyarország érdekeinek megfelelőleg keresztül vigyük. T. ház, azt hiszem, mindazok, kik a mult országgyűlés tagja voltak, emlékezni fognak azon időszakra, midőn a Tisza vizének növekedése, mely túlhaladta még azt a magasságot is, a mely Szegedet elsodotra, annyira megdöbbentőleg hatott a képviselőházra, hogy pártkülönbség nélkül értekezletre gyűltek össze a képviselők, a felett tanácskozandók, hogy mit kelljen a kormány elé terjeszteni és a fenyegetett alföld érdekében követelni. A t. képviselőház emlékezni fog arra, hogy az értekezlet egy határozati javaslatban állapodott meg a melynek előterjesztésével b. Bánhidy Béla bizatott meg, ki az indítványt 1881. évi május 2án be is terjesztette. Az indítványt a ház egyhangúlag elfogadta. Ugy az értekezleten, mint a határozatában, mint a közlekedési tárcza felett folytatott vitában is a leghatározottabban lett hangsúlyozva ugy a házban és azonkivül a szakértők részéről, hogy minaddig, mig a magyar folyamrendszer hydrographiai viszonyai megállapítva nincsenek, a szabályozás ügyével eredményesen foglalkozni nem lehet. Ez a meggyőződés akkor oly erős volt, hogy az akkori törvényhozásnak és kormánynak kifogása nem volt a hydrographiai intézet felállítása ellen. Sőt emlékezhetünk még arra is, hogy a lelépett minister erre vonatkozólag egy tervezetet nyújtott be. Igaz, hogy rögtön emelkedtek hangok, hogy ezt az ország pénzügyi helyzete el nem birja. Bocsánatot kérek, de ily véghetetlenül fontos dologra, oly viszonyok közt, a minők közt Magyarország legproductivebb vidékei vannak, azon vidékeknek biztosítására kell pénzünknek lenni! Itt meg kell hátrálni minden egyéb pénzügyi tekintetnek, mert azon érdeket, a melyek a nemzetnek örökké érdekei maradnak, nem rendelhetjük alá annak a rosz gazdálkodásnak, a melyet önök inauguráltak. Én számba veszem a pénzügyi helyzetet, de ismétlem, hogy ilyen ügyekre pénzünknek kell lenni. Fájdalommal constatálom, hogy Magyarország culturális intézményének egy része, kevés fogékonyságot tanusit a nemzet vitális érdekei iránt. Nézzük meg a kis Svajczot, ki teljesiti ott a hydrographiai felvételeket? Nem a kormány hanem a svajczi természetvizsgálók egyesülete, a kormány subventiója mellett. Fájdalommal constatálhatom, [94] hogy tudományos intézeteink e tekintetben fogékonyságot nem tanusitanak, hogy a tudományos akadémia, a melynek osztály-szabályozatában benn van az is, hogy feladata Magyarország természeti vizonyainak tudományos kikutatása, ily magasztos czélok iránt hajlamot absolute nem mutat, mert ugy látszik az a felfogás uralkodik, hogy a hydrographiai felvételek; vizmérnöki munkálatok; pedig nem áll, mert mert a hydrographiára, mint tudományra nézve a legbecsesebb adatokat épen az ily tudományos intézetek által rendszeresen eszközölt felvételek szolgáltatják, a tudomány érdeke a gyakorlatival találkozik Én ismételve ajánlom a t. minister ur figyelmébe a kéviselőház által elfogadott határozati javaslatot, méltóztassék hatáskörébe ujabb tanácskozás alá vanni Magyarország folyóinak hydrographiai felvételét és méltóztassék megadni az alapföltételt ahhoz, hogy ezentúl a szabályozás ne csak kapkodás, ne csak privát érdekek szolgálatára való dolog legyen, hanem valósággal Magyarország érdekében megoldassék. (Helyeslés a baloldalon.) 1881—84. 29. Az 1883. évi állami költségvetés általános vitájában 1882. december 12. KN. 1881—1884. ülésszak Vili. 160—165. ... [160] T.ház! A közoktatási tárczán kivül még a földmívelés-, ipar és kereskedelmi tárczára fektetek rendkívüli nagy súlyt, kivált mostani viszonyaink közt. De a midőn ezt teszem, rá kell utalnom, a mi az én legjobb meggyőződésem szerint rosz, a mit nekünk okvetlenül meg kell változtatnunk.(Halljuk! Halljuk!) ... [161] Mert én t. ház, a ki azokban az úgynevezett tudós, tudományos körökben forgok,