Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

tartására. Ez az az ismeretes Hinterland-theoria. Már bocsánatot kérek, t. képviselőház, Szilágyi Dezső képviselő ur igen jól mondta, hogy ezt maga a történet meghazudtolja, mert Boszniát, Herczegovinát és Dalmatiát egyszerre semmi hatalom nem birta. Ez magában a fekvésben van: Boszniának és Herczegovinának ez össze­köttetése a tenger felé nem az Adriának, hanem az aegei tengernek esik, az nagyon természetes; de eltekintve mindezektől, eltekintve attól, a mit Éber Nándor t. képviselő ur, (Halljuk!) stratégiai szempontból tegnap nekünk elmondott, a dolog ugy van, hogy a térképen, vagy a térképről vett combinatiok után ezt az ügyet tisztázni nem lehet, mert itt szemben állunk avval, hogy ki Dalmatiá­ban, vagy Dalmatian kivül befelé, a Balkán félszi­get felé Hinterlandot keres, az elfoglalja az egész Balkán félszigetet és ha elfoglalta, akkor számol­jon két faktorral, melyre nézve itt semmi czélzás nem történt, még Mihalovics képviselő ur részéről sem, ti. számoljon az ethnografiai, sőt az anthro­pologiai viszonyokkal. ... A Balkán félszigeten kell alakulásoknak történni, annak legelőrehaladottabb elemei kell, hogy kezükbe vegyék az átmenetet, a civilisatió lassú fejlesztését, de egy olyan apparatus, mint a minő az osztrák administrationalis apparatus, bo­csánatot kérek t. ház, ha egy nemzet ennek az ap­parátusnak a mi némüségét megismerte, elviseli-e azt? hisz a magyar nemzet, ez a türelmes szófoga­dó nép, vájjon hogyan viselte ez a Bachrendszert? s méltóztassék elgondolni, hogy a Balkán-félszi­get népei, melyek még jóformán pásztornépek, egyszerre Bezirkesek által elfoglalva, numerisál­va, tabellákba, rubrikákba sorozva, financzok, zsandárok által folytonosan sanyargatva, a czivi­lizatió számára a puskatussal irányozva, hogy azokat ott a cziviliztiónak megfogják nyerni azt én kereken tagadom. ... [241] Bocsánatot kérek t. ház, de minde­nütt, a hol élő lények felett valamely erőszak gyakoroltatik, ott megtalálható a menekülés ösztöne és ez a menekülésre rögtön felhasznál minden olyan alkalmat, mikor az ő elnyomóját és zsarnokát egy háború által elfoglalva és gyengítve látja. Az, a mi akkor a magyar nem­zetet mozgalomba hozta, az a mi vérét lüktetés­be hozta, a mi az ő egész symphathiait Török­ország felé fordította, annak magyarázata igen egyszerű. A nemzet érzi, hogy előbb-utóbb be kell következnie a pillanatnak, a mikor az észa­ki colossus reá ront. Evvel nekünk egyszer le kell számolnunk. A nemzet mindannyiszor fel fog pezsdülni, mindannyiszor fog sympathizál­ni mindazokkal, a kikkel az orosz kiköt, mert a magyar nemzet csak akkor számíthat győze­lemre, csak akkor számíthat sikerre, mikor Oroszország gyengítve van vállalatai által. No hát, t. ház, akkor midőn Oroszország elárasztot­ta a Balkán-félszigetet istenigazában gyengítve volt. Akkor államférfiaink azt mondták, ne ke­veredjünk háborúba, mely száz meg száz milli­óba kerülhet; mi fentartjuk nektek a békét, hogy erősödjetek és gyarapodjatok, hogy majd a vész perczében erősen álhassatok ki esküdt ellenségtekkel szemben. Igaz, a béke biztosítva lett, de ezen békének gyümölcse nem az volt, hogy a nemzet erősödött volna akár erkölcsileg, akár anyagilag; sőt épen ellenkezőleg, e nemzet azóta folyton erkölcsileg és anyagilag hanyat­lik. És mondják bár hányszor, hogy Oroszor­szág gyengébb, mint volt a török háború előtt, de sokkal erősebb minthogy ezen megviselt nemzetet össze ne őrölhetné. Tehát nem az a béke szereztetett meg, mely a nemzet megerősí­tésére szolgál, hanem az a béke, mely enervál és mely most prédául dobhatja oda bár mely tá­madásnak. Hiszen t. ház, az én felfogásom he­lyessége mellett bizonyít az, hogy íme látjuk, mióta e dolgok folynak, mióta Oroszország emissariusai bejárják Európát, a harczkiáltást hangoztatják, saját országunkban mindenütt ta­pasztalunk a nemzetiségek között bizonyos mozgalmat, mely a magyar nemzet ellen, a ma­gyar államiság, a magyar nemzetiség ellen for­dul. Tekintsék azon panslav mozgalmakat, me­lyek a felföldön folynak, tekintsék a szász üzelmeket Németországban. ... T.ház! Nem akarom becses figyelmét hosszasan igénybe venni, (Halljuk! a szélső ba­lon) hanem tehetem, midőn én Magyarország és a magyar nemzet önrendelkezési jogát köve­telem, midőn ezt soha feladni hajlandó nem va­gyok, hogy én itt még kifejezést ne adjak egy bizonyos dolognak, a mely ezt az occupationá­lis politikát s egyáltalában a fegyveres erőszak politikáját, a mint az most gyakoroltatik, egy­szer mutassam be akkor a világításban, a hova való. (Halljuk!) Én t. ház, eltekintve minden czélszerűségi szemponttól, hogy ti. senkit sem kell provokál­ni szükség nélkül, elismerem minden államnak és nemzetnek önrendelkezési jogát. (Helyeslés a szélső baloldalon)....

Next

/
Oldalképek
Tartalom