Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)
III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI
része, Magyarország, mintegy fehér lap fekszik a tudomány előtt. A földtani intézet mintegy 11 év óta működik s most ezen 11 évi buzgó működésnek szellemi eredményéről van szó s méltán meg lehet kívánni, hogy az, a mi eddig elkészült, sokszorosittassék s valahára forgalomba bocsáttassék, hogy legalább ezen a terén szűnjék meg annak hirdetése, hogy Magyarország a tudomány iránt egyáltalában nincs hajlam. Azért én, valamint a mult évben bátor voltam az eddig elkészített geológiai felvételek sokszorosítására 2000 frtot hozni javaslatba, ugy most ismételve kérem a t. házat, méltóztassék a magyar kir. földtani intézetnél [183] eddig elkészített térképek sokszorosítására a jövő évre 2000 frtot megszavazni. Ajánlom javaslatomat elfogadásra. (Helyeslés). 1878—81. 14. A filoxeravészről az 1881. évi költségvetés tárgyalás alkalmával 1880. november 26. KN. 1878—1881. XV. 186—190. [186] T. ház! Abban a kényszerű helyzetben vagyok, hogy a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministerium költségvetésének eddig oly simán lefolyt tárgyalását egy bizonyos tekintetben megakaszszam. Mindenek előtt megjegyzem, hogy én a phylloxera-bajban való intézkedést fontosnak, szükségesnek és mellőzhetetlennek tartom és hogy én a rendszeres eljárásra mindenkor kész vagyok hozzá járulni. De midőn ezt kijelentem és visszagondolok nem csak a jelen év eseményeire, a melyek a phylloxera baj körül felmerültek, azokra az intézkedésekre, a melyek tetettek, hanem arra is, hogy ezen 30,000 frt mintegy 10 czím alatt követeltetik, a melyek köztt vannak olyanok is, a melyeket megszavazhatok és vannak olyanok, a melyekre nézve semmi garantia nincsen abban a tekintetben, hogy az illető proponált, vagy a jövőben kilátásba helyezett intézkedések általában czélszerűek-e, szükséges-e, és vannak-e megfelelő szakerők: akkor ugy hiszem, nem marad egyéb hátra, minthogy a t. ház engedelmét kérjem arra, hogy történelmi visszapillantást tegyek a phylloxera kérdésére Magyarországon és kitérjek azon dolgokra, a melyek felmerültek azóta, mióta a ministemek az 1880. évi I. és II. t.-czikkben 186 rendkívüli meghatalmazás adatott az intézkedések tekintetében. Legelőször is foglalkozom röviden az első esettel, vagyis a pancsovai irtással. A képviselőháznak 1877-ben volt alkalma a pancsovai esetet letárgyalni és bizonyos megállopásokig menni. A pancsovai irtás közben felmerült rendetlenségek itt a házban szóba hozatván, a képviselőház határozatilag utasította a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi ministert, hogy vizsgálatot indítson és ennek eredményéről a háznak jelentést tegyen. Habár három év óta van is e határozat érvényben, a ház a mai napig sem látta az eredményre vonatkozó jelentést. Ez nem elég hozzá. Midőn az 1880. év I. és n. t.-cz. meghozatott, Szalay Imre t. képviselőtársam megragadta az alkalmat és a pancsovai vizsgálatra vonatkozó jelentés beterjesztését határozatilag indítványozza, de a jelenlegi minister ur őt arra kérte, hogy az általa beadott határozati javaslatot vonja vissza, minthogy a minister e dologban tájékozva nincs, de megígérte, hogy a legrövidebb idő alatt a ház határozatának meg fog felelni. Én nem tudom, hogy a minister ur mit ért legrövidebb idő alatt, hanem azt hiszem, hogy a januáriusban megígért dolgot novemberben teljesíteni, rendes államban talán mégis csak némi késedelmeskedés. Éppen ez a vizsgálat volt annak oka, hogy a phylloxerabaj Magyarországon elmérgesedett. A vizsgálatnak elrendelése arra bírta a kormányt, hogy a phylloxera ügyet egyátalában elaltassa, elejtse; vagy a mennyiben mégis némi kutatások történtek ez iránt, azok úgyszólván kéz alatt történtek. Teljes nyugalom állott be mindaddig mig az Érmeiléken nem hangzott fel a vészkiáltás. Megtörtént az, a mi ezelőtt több évvel mondatott, hogy Magyarországon számos inficált terület van. íme a minister felsorol 34 pontot, nekem 35-ről van tudomásom. Azt mondták, hogy már most vannak kiképződött inficiáló centrumok, olyanok, melyek a szomszéd területekre a legnagyobb mértékben veszélyesek. Már pedig a franczia kutatók által szerzett tapasztalatok arra tanítanak, hogy, ha ezen baj eleintén látszólag lassan is terjed, ha sikerül neki egy helyütt erős telepre szert tenni, akkor a szél útján, a közlekedés és más módokon roppant gyorsasággal terjed el a szomszéd területekre. Hogy többet ne hozzak fel, Buda bortermelését senki kicsibe nem veszi; Budától pár mértföldnyire van az ország legnagyobb phylloxera telepe, egy kétszáz holdnyi terület részint devastálva, részint inficiálva. Innen a Duna mentén uralgó szél a
