Szabadfalvi József: Herman Ottó, a parlamenti képviselő (Officina Musei 5. Miskolc, 1996)

III. HERMAN OTTÓ KÉPVISELŐHÁZI BESZÉDEI

legkönnyebben elszállíthatja Budára. Igy van ez Pócsmegyer, Leányfalva, Szentendrére nézve is. A tahi-tótfalusi phylloxera-telep ismeretes majdnem félév óta és ha azt kérdezem, hogy mik azok az intézkedések, a miket a minister ur e tekintetben tett; tudomásom szerint az, hogy jelenleg az vitattatik, — nem abban a bizottságban, a melynek meghallgatására kötelezve van a törvény által a minister ur, hanem éppen ministeri szakemberek köztt arról tanácskoznak, hogy vájjon a phylloxera-állomást nem kellene Tahitótfaluba tenni. Minthogy ez ez állomás más mint phylloxera területen nem lehet, ez nem jelent egyebet, mint azt, hogy Tahitótfaluban a vészt állandósítani óhajtják és a máris meglevő veszélyt Budára nézve permanenssé akarják tenni. Ha az eddig felfedezett 35 inficiált pontot tekintjük, meggyőződünk arról, hogy a Királyhágón inneni részeken a phylloxera már egy valóságos hálózatot alkot, hogy az erős centrumokkal bir s mint maga a jelentés is részben elismeri, már mellék-telepek is keletkeztek; hogy Pancsova, melyet a kormány öt álló éven keresztül teljesen, tökéletesen magára hagyott, ma már átszállította a bajt Verseczig, Verseczről aztán eljutott Fehértemplomig. A ki Versecz és Fehértemplom borászati fontosságát ismeri, elgondolhatja, mekkora felelősség terheli azok vállait, a kik azt megtörténni engedték. Mit csinált a t. kormány az 1880: I. és II. t.-cz. meghozatala óta a vész meghatározása, megakadályozása és a regenerationalis törekvések dolgában? Az igaz, a t. minister ur rögtön megfelelt a törvény rendel menyének és összehívott egy szakbizottságot. E szakbizottság tanácskozásai bizonyára egyedüliek, ha tekintetbe vesszük azt, hogy fontos, komoly ügyek, komoly, nyugodt és rendszeres tanácskozást követelnek. E bizottság üléseinek egész sorozata nem volt egyéb, mint egyes, egészen lényegtelen, mellékes kérdések felhozatala, a szakembereknek ezek iránt való meghallgatása, oly dolgoknak újból való elősorolása, melyekre nézve már régóta határozatok léteztek. Hogy csak egyet mondjak, tudjuk, hogy a legfőbb dolog, a mit jelenleg minden, csak némileg fenyegetett állam rögtön elrendelt, a szőlővenyige behozatalának eltiltása. A bizottságban háromszor, négyszer újból felhozatott ez s miután annak beszüntetését a bizottság kimondotta, az másoldalról nem teljesittetett. Az egész bizottsági tárgyalások eredménye az volt, hogy a ministerium kebelében a tanácskozást vezető urak, azon szakemberekkel szemköztt, a kik az ügyet komolyan vették és éppen mert komolyan vették, a ministeriumban egy kis bajt okoztak — a rendetlenül vezetett jegyzőkönyvek szerint nem tettek egyebet, mint azt gondolták: ti beszélhettek, mi majd cselekszünk. Ez annak az oka t. ház, hogy a bizottságból néhányan kiléptek. Azóta eltelt egy fél esztendő s a bizottság működéséről egyáltalán mitsem lehet hallani. Egyről azonban positiv tudomásom [188] van, arról, hogy a phylloxera-bizottság hónapok óta egyáltalán nem is tartott üléseket, történtek oly jelentéktelen rendelkezések, melyeket a minister ur, ha a törvényt meg akarja tartani, nem tehetett a nélkül, hogy a szakbizottságot meg ne hallgatta volna, sőt történtek olyan dolgok, melyekre nézve az előbbi bizottságnak határozatai léteztek s ezek egyáltalában nem is foganatosittattak. A minister ur különös súlyt fektet az általa elrendelt vizsgálatokra azokra az erőkre, melyek országszerte kiküldettek, hogy a baj megvizsgáltassék. Midőn a külföld legelső szakemberei meggyőződtek arról, hogy a phylloxera-baj megismerése rendkívüli ügyességet, sok tapasztalatot, nagy utánjárást követel: akkor a minister ur azt, a mit igazi szakember egy fél emberi életen át sajátíthat el, ti. a biztos szemet a növény- és állatvilág mozgalmaira nézve, ezt a biztos szemet nélkülöző, bár igen jóindulatú középiskolai tanárok által végezteti a vizsgálatot egy-két napi cursus után, olyan körülmények között, hogy egy-egy tanárnak tiz-tizenkét ezer hold jusson a megvizsgálásra; oly terület, a melyet neki hat hét alatt tőkéről tőkére megvizsgálni úgyszólván physikai lehetetlenség. Mi volt ennek az egyenes következménye? Az, hogy a bizalom, melylyel a szőlőbirtokosok eddig mégis az intézkedések iránt viseltettek, a gazdaközönségnél megcsökkent, sőt némely helyen tökéletesen veszendőben van. Hogy ezt kellőképpen inustrálhassam (!), t. képviselőház, felhozom az aradi illficiálási esetet. Az igen t. minister ur kötelességéhez képest leküld egy szakembert, a szakember constatálja, hogy van phylloxera; leküldi a második szakembert, a ki Arad közönségével tudatja, hogy ime az a szénkéreg, a mely Francziaországban hatástalan volt, itt tökéletes eredményre vezetett, lehetnek nyugton, itt már nincsen