Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
VÁNDORMUNKÁSOK - MUNKÁS VÁNDORLÁSOK
4. kép. Bodrogszentesi sírkövek díszítményei (A szerző fényképfelvételei alapján rajzolta Józsáné Homola Krisztina) na) és észak-zempléni ruszinok is csapatostól végezték ezt a munkát. A szőlőterületeken (pl. Szőllőskén az Andrássy-birtokon) télen szőlőkaró hasogatásával kerestek pénzt a helybeli és a környékbeli férfiak. A csobakolást, a kivágott fák dücskőjénék a kiszedését magáért a kiszedett tüzelőért végezték az uradalmi erdőkben. A Bodrogközben a mezőgazdaságon kívül kevés a munkahely. Távolabbról is fogadtak munkásokat a kőbányák. Szőllőskéről a Ladmóc felé eső bányába, Ladmócról többen - a magyar időben - Bodrogkeresztúrba jártak, de fizetett időszaki munkásokat a szomotori és a bodrogszentesi kőfejtő is. Az utóbbi /rac/n'mányáját már a 18. században is művelték, s századunk első évtizedében - kőtörővel és iparvágánnyal - kis iparteleppé fejlesztette azt Majláth gróf. 55 A második világháború után is intenzíven művelték a bányát, s akkor Fülek környékéről települtek át kőbányászok és riccerek (hasítok) Bodrogszentesbe. 56 Szentesben, Leleszen és Kaponyán kőművesek voltak nagy számban, főleg segédek és kisegítők, akik Ungvárra, Helmecre, Terebesre, Kassára jártak, s az építkezéseken vállaltak munkát ács és állványozó társaikkal együtt. Az aratás idején ezeknek a többsége is kaszát fogott, hogy a kenyérre valót olcsóbban keresse meg. A Felső-Bodrogköz és a környező tájak kevés ipari munkahellyel rendelkeznek ma is. Bodrogszerdahelyen a mészgyár adott munkát néhány embernek, Perbenyikben a lengyár foglalkoztatott munkaerőt az őszi tilózáskav - jártak oda Cigándról és Ricséről is. A második világháború után, amikor Ágcsernyő határállomás és vasúti átrakóhely lett, a Felső-Bodrogköz közeli településeiről jelentős munkaerőt vonzott. A kisföldűek közül 55 A helybeliek által trachitnak nevezett kőanyag piroxénandezit, amiből - a szomszédos falvakon kívül - Garanyban, Nagytárkányban, Kistárkányban, Őrösben, de még az Ung-vidék falvaiban, pl. Bésben, Csicserben is építkeztek. Vö. Schafarzik Ferenc 1904. 369. 56 A bodrogszentesi kőbányászatról és kőfaragásról: Fügedi Márta-Viga Gyula 1993.
