Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

NÉPHIT ADATOK A BODROGKÖZ FOLKLÓRJÁHOZ

Keresték, azután már keresték mindenütt, nem lelték sehol se. Hát hogy mi volt vagy ki volt, azt már nem tudom." (Abara, Popély Gyuláné réf., szül. 1906.) Megjelenhet a boszorkány szakajtó alakjában is. „Többféle alakban megjelent. Volt egy eset, vagy 60 éve! Ment egy szakajtó, gurult, mint egy kerék. Megfogták, hazavitték és felakasztották egy szögre. Hát mi történik? Máris néni másnap reggelre ott volt felakasztva a szögre!" (Nagytárkány, Csóka László r. kat., szül. 1919.) „Ezt az apám beszélte. Rendszerint a boszorkányok vénasszonyok voltak. Az apámék, mint fiatal legények, kimetek ide a tőtésre, hogy meglesik a boszorkányokat. Jön egy kerék, csak gurul-gurul felfele a Tisza tőtésre. Az egyik flu fogta a cinesét (a tengernád végére öntöttek ólomgombot, az volt a eines), azzal odahuzott neki. Kitörött a kerék. Rá két napra a Málcsi néni nagyon beteg. Kitört az ódalbordája, azt mondják. Hát, az jött a szóba, hogy annak ütötték ki a bordáját, mikor kerék-alakban volt." (Nagytárkány, Csóka László r. kat., szül. 1919.) „Az egyik kollegám egy öregasszonynál lakott. Az öregasszony beteg volt. Valami kerek talp volt neki, abba a formába járta a falut. A haverom tudta ezt. Volt, hogy megfogták ló képében és megvasalták. Az öregasszony beteg lett. Azt mondta a haverom: - El kéne lopni azt a kerek talpat a feje alól. Azt mondtam, ha ellopjuk meg kell gyújtani, tüzet rakni belőle. Kilopta a kereszttalpat, de hogy hová vittük, már pontosan nem tudom megmondani. Másnapra az öregasszony meg is halt." (Lelesz, Szűcs János g. kat., szül. 1917.) Hasonlóan változtatja alakját a bodrogközi ruszinok boszorkánya is. „Ugyanarra a legelőre járt két jószág: az egyik rengeteg tejet adott, a másik nem adott semmit. Mert volt egy asszony, az vette el a tejet] Az tudott boszorkaválni (mammonálni), meg boszorka szeme volt! Férfi is volt boszorkány, nemcsak nő. Az öröklődött! Aki megboszorkálta a tehenet, annak oda kellett menni: meg lehetett tudni, hogy ki volt a boszorka. Mondták, hogy nagy béka jött az udvarra, az volt a boszorkány. Béka képiben. De volt olyan asszony is, aki kereknek Oœrék) változott. Ment a kerék az udvaron, a gazda meg kilépett az istállóból és átszúrta a kerekagyat villával. Másnap a komája feküdt betegen: át volt szúrva az oldala." (Körtvélyes, Dinics Mihály g. kat., szül. 1913.) IV. BOSZORKÁNY EMBER ELLENI TETTEI Gyűjtésemben ez az anyag - különösen az állatok megrontásához viszonyítva rendkívül szegényes. ,A régi öregek tudtak babonázni is. Ha valakinek volt szemölcse, azt is meg lehetett babonázni. Én is tudtam, de mostmár nem megy. Édesanyámnak nagyon fájt a lába, tiszta seb volt. Unokatestvéremnek a nagymamája igen öreg asszony volt, ő megbabonázta neki. Elment egy tudósnőhöz, aki azt mondta neki, hogy menjünk be a küszöbön, ott valami el van ásva. Azt ki kell szedni, mert addig nem lesz jó a lába. Anyám imádkozott, böjtöt fogadott. Az unokatestvérem nagyanját után lepedőbe forgatták. Ráböjtölt." (Lelesz, Szűcs Jánosné g. kat., szül. 1933. Magyarországon, Komlóskán) „Ezen a vidéken hajjal is rontottak. Hajjal úgy lehetett rontani, hogy levágták a hajat és megfüstöltek vele. Az adatközlőnek a lányát akarták elrontani az urától. A férfi édesanyja a lány barátnőjét kérte, hogy jöjjön el a lányhoz és valami ruhadarabjából vágjon. De a lány nem csinálta meg. Az sem sikerült, hogy a lány hajából levághasson. Csak az sikerült, hogy a fia ingéből vágott ki egy darabot. Eljött hozzájuk a fiú, aki akkor már a vőlegénye volt a lánynak és elhozta az ingét, mutatta, hogy mi lett vele és kért egy más inget. Az az ing még