Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
NÉPHIT ADATOK A BODROGKÖZ FOLKLÓRJÁHOZ
1.3. Falvainkban általában úgy vélekedtek, hogy összefüggés van a kikelő csirkék neme valamint a között, hogy milyen eszközben viszik be a kotlós alá a tojást az ültetéskor. Általában szerencsésebbnek vélték, ha férfi vitte be a tojásokat a kotlós alá. Azt tartották, hogy ha férfiak kalapjában viszik be, akkor jobban kel a csirke. Nagyrozvágyon úgy vélték, hogy a kalapban vitt tojásból több kakas, a sapkában vittből több jérce kell majd. 8 Imregen azt tartották, hogy ha férfi vitte be a kalapjában a tojást, akkor több kakas, ha nő surcban vagy fejkendőben, akkor több jérce lesz. Kázmérban is attól függött a kikelő csirke neme, hogy kötőben vagy kalapban vitték be a kotlós alá a tojást. Szentmárián ha kalapban vitték a tojást, akkor sok kakas, ha tálban, akkor sok jérce volt. Arra általában ügyeltek, hogy a tojásokat ügyesen, lehetőleg egyszerre borítsák a tyúk fészkébe, hogy a csirkék egyformán, egy időben keljenek majd ki. 1.4.1. Amikor a tojásokat a kotlós alá tették, igyekeztek befolyásolni mind a kotlós ülését, mind a kelés eredményességét. Falvainkban ezzel kapcsolatosan igen archaikus, a mágikus termékenység varázslás területére vezető szövegek gyűjthetők még ma is. Ezeket - az emlékezet szerint - folyamatosan mondogatták, amíg a tojásokat és a kotlóst a fészekben elhelyezték. A szövegeket mind katolikus, mind református adatközlőktől sikerült gyűjtenem. Tartalmi és formai rokonságuk is egyértelműen megállapítható. Kisgéres: Úgy ülj mint a só, úgy kőts mint a hangya! 9 Úgy ülj mint a torma, úgy pezsdülj mint a hangya! 10 Lelesz: Úgy ülj mint a torma, úgy kőts mint a hangya! u Örös: Úgy ülj mint a zsombék, úgy költs mint a hangya! 12 Rad: Úgy ülj mint a kovász, úgy kőts mint a hangya! 13 Megítélésem szerint ezek a szövegek ráolvasások, a szómágia szövegemlékei. Mint ilyenek helyenként ma is élnek a magyar nyelvterületen, történetük azonban a magyar néphit korábbi évszázadaiba nyúlik vissza. 14 Megjegyzem, hogy szövegeinkben a hangya előfordulásának is lehet mágikus tartalma. A hangyának az állatok együt-tartásában, annak rítusaiban is szerepe volt mind a magyar, mind a keleti szláv néphitben. 15 8 Zsova Ilona 1971. 45. A Liptó megyei szlovák néphitből hasonlót ír le Istvánffy Gyula: Kispalugyán - de másutt is - ugyancsak a férfiak kalapjában, sapkájában kellett bevinni a tojást az ültetéshez. Vö. Istvánffy Gyula 1902. 37. 9 Miklós Andrásné, ref. szül. 1922. 10 Pap Ibolya, ref. szül. 1930. 11 Világi Anna, r. kat. szül. 1908. 12 Konyár Miklósné, r. kat. szül. 1920. 13 Kendi Jánosné, r. kat. szül. 1921. Zsova Ilona Nagyrozvágyról közöl hasonló szövegeket. Úgy üjj, mint a torma, úgy kőcs, mint a hangya! Úgy üjjél, mint a só, úgy kőccsél, mint a hangya! Zsova Ilona 1971. 36. 14 Vö. Pócs Éva 1986. 74-74., 235 skk. Itteni felbukkanásuk csak igazolja, hogy az északkeleti nyelvterület kifejezetten hagyományőrző, s ma is szép számmal kerülnek elő a néphit és népszokások archaikus elemei a Bodrogköz falvaiban is. Itteni adataink azért is különösen tanulságosak, mert a Bodrogköz falvainak nagy többsége a középkor óta kontinuus népességgel rendelkezik. 15 Vö. Szendrey Ákos 1959. 327.
