Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

Most odajön a másik guba s igy szól: G2 Bizony befagyott itt keményre, simára, kérem öreg atyuskám vigyázzon magára. Mondtam neki, hogy maradjon ott melegebbik tanyán (Betlehemben), mert hideg itt járni, a hideg föld fagyán. Kinn vagytok, uhun vagytok, szegény öregapátokra rá sem gondoltok. Nem bánjátok, ha a farkasok felfalják. Megálljatok csak, előveszem áztat a tengernagy pálcát, oszt ugy elverem az ingetek gallérját, hogy semmi bajotok nem lesz, csak veresek lesztek, mint a főzött rák. Ezt mind a hatan éneklik. (Jelképezve, hogy útközben, akivel csak találkoztak, azt mind Betlehembe küldik.) Mind: Ne féljetek pásztorok, pásztorok örömet hirdetek, Mert ma Jézus született, ki megjövendeltetett. Egy szűznek méhéből, szüzén szült, véréből, megváltó Jézuska Alle-alle-lúja. Ezt szintén mind a hat mondja, Mind: Hallgasd csak pásztortárs, nem ugy szól ez mint más, emeld fel a fejedet, tartsd készen a füledet. Mind menjetek csak gyorsan a városba, ott találjátok Jézust a jászolba '. Most a két pásztor és a két guba a betlehem elé áll és azt mondja: Lábadhoz borulunk alle-alle-lúja Jézus, szűz Mária. Ezután a gazda ad nekik valamit, (leginkább pénzbeli támogatást) a gazdaasszony meg megvendégeli őket. Mikor mindent megkóstoltak, felállnak mint a hatan és a következőt éneklik. Mind: Ne féljetek tőlem, béke szállt a földre, mert ma nagy örömnek vagyok hirdetője, mert ma született királynak királya. Urunknak főura leszállott a Mennyből, egy szűztől született való üdvösséggel a mi kegyes megváltónk. Boruljunk elibe, mint kegyes Jézusunk, vezessed kegyelemben a mi híveinket, hogy még egyszer megláthassunk a Mennyben téged, szivemből kívánom. "