Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)
JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL
Mindezt azért kell hangsúlyozni, mert csak így érthető, hogy az egyébként egységes, valójában kevés szokáscselekménnyel jellemezhető kántálás (betlehemezés) miért volt olyan fontos eseménye a karácsonyi ünnepkörnek, s a kutató - a konkrét élmény híján - nehezen tudja kitapintani a szokás jelentőségét. A felszabadult hangulatú ünnepi éjszaka persze sok tréfás esemény, ill. történet színhelye is volt: kutyákkal vívott csatáké, kerítésre húzott kalácsoké, s persze új ismeretségeké, barátságoké és szerelmeké. A zempléni ruszinok karácsonyi köszöntői formailag és tartalmilag is azonosak, s azonosak a sárosi ruszinság hasonló szokásai is. 111 A karácsonyi kántálás, koledálás Galíciától Erdélyig a Keleti-Kárpátok területén mindenhol ismeretes volt. 112 (A kántálok köszöntő verseit, együtt az István- és János-köszöntőkkel, az ünnepi köszöntőkről szóló fejezetben, külön közlöm.) *** A betlehemezés falvainkban is a legismertebb és legnépszerűbb dramatikus játék volt. Az 1950-60-as évek során mindenütt elmaradt a szokás, ám több településen Rad, Kisdobra, Nagykövesd - újra járnak a betlehemesek az elmúlt években. Mivel többféle szereplővel előadott, eltérő szövegű betlehemes játékok állnak rendelkezésemre, s ilyan anyagot a Felső-Bodrogközből nem ismerünk, alább négyféle szöveget adok közre. 1. A ma Királyhelmechez tartozó Fejszés-tanyán 1940-ben jegyzett le szép karácsonyi szokásanyagot egy gyűjtő. 113 A szöveget a gyűjtő lejegyzésében egészében bemutatom. „A játéknál 6 drb. fiú szerepel. Ebből a hatból 2 angyal, 2 pásztor és 2 guba. A betlehem felépítése templomalakú. Kívülről bevonják különféle színes papírokkal. A betlehem tornyán arany papírossal bevont kereszt található. A betlehemet a két angyal viszi. A betlehem belsejében az Úr Jézus születésére vonatkozó jelenetek láthatók (szobrok, szentképek, jászol, sz. Mária, szt. József, a kis Jézus, bárány, ökör, válú, szamár stb.). A betlehemet gyertyával világítják meg. A pásztorok öltözete: magyar formájú, bő, rakott nadrág. Szegélyét több sorban szép hímzés díszíti. A bőújjú ing felett magyaros mellényt viselnek. A mellény piros színű, s az közepén aranyos zsinórral van összefűzve. A fejükön piros szinü, kb. 35-40 cm magasságú süveget viselnek. Ez a süveg hegyben végződik és a hegy tetején pedig ezüstpapirossal bevont kereszt van. A két pásztor a kezében egy kb. 150 cm magasságú botot visz, melynek 3/4 részében két-két csengő van elhelyezve. Az angyalok öltözete: fehér szoknya, bő ujjú hosszú ing, mely a csipő fölött széles nemzetiszínű szalaggal van megkötve. Fejükön rózsaszínű süveget viselnek. A süveg a tetején nyitott és lapos. A homlokzatára piros kereszt van ragasztva. A két guba öltözete: kifordított báránybunda (fehér). Az arcukon báránybőrből készült álarcot viselnek. Az álarc szine fekete; az orra hosszú s piros rongyból készül. A hosszú orr végén gombostűk vannak elhelyezve. Fejükön kifordított kucsma van (fehér). Az 1.50 m hosszú boton hosszú lánc csörög. A láncon még egy csomó vacakság lóg. Egy ilyen láncfüggelék a ,gungó'. 111 Panykevics, Jván 1929. 22-23. 112 Niedermüller Péter 1981. 215-216. 113 A kézírásos, 6 oldal terjedelmű anyagon csak ennyi szerepel: Müller V. Királyhelmec, Fejszéstanya. Etnológiai Adattár 1741.
