Viga Gyula: Hármas határon (Officina Musei 4. Miskolc, 1996)

JELES NAPOK SZOKÁSHAGYOMÁNYÁBÓL

Mindezt azért kell hangsúlyozni, mert csak így érthető, hogy az egyébként egysé­ges, valójában kevés szokáscselekménnyel jellemezhető kántálás (betlehemezés) miért volt olyan fontos eseménye a karácsonyi ünnepkörnek, s a kutató - a konkrét élmény híján - nehezen tudja kitapintani a szokás jelentőségét. A felszabadult hangulatú ünnepi éjszaka persze sok tréfás esemény, ill. történet színhelye is volt: kutyákkal vívott csatáké, kerítésre húzott kalácsoké, s persze új isme­retségeké, barátságoké és szerelmeké. A zempléni ruszinok karácsonyi köszöntői formailag és tartalmilag is azonosak, s azonosak a sárosi ruszinság hasonló szokásai is. 111 A karácsonyi kántálás, koledálás Ga­líciától Erdélyig a Keleti-Kárpátok területén mindenhol ismeretes volt. 112 (A kántálok köszöntő verseit, együtt az István- és János-köszöntőkkel, az ünnepi köszöntőkről szóló fejezetben, külön közlöm.) *** A betlehemezés falvainkban is a legismertebb és legnépszerűbb dramatikus játék volt. Az 1950-60-as évek során mindenütt elmaradt a szokás, ám több településen ­Rad, Kisdobra, Nagykövesd - újra járnak a betlehemesek az elmúlt években. Mivel többféle szereplővel előadott, eltérő szövegű betlehemes játékok állnak rendelkezésemre, s ilyan anyagot a Felső-Bodrogközből nem ismerünk, alább négyféle szöveget adok közre. 1. A ma Királyhelmechez tartozó Fejszés-tanyán 1940-ben jegyzett le szép kará­csonyi szokásanyagot egy gyűjtő. 113 A szöveget a gyűjtő lejegyzésében egészében be­mutatom. „A játéknál 6 drb. fiú szerepel. Ebből a hatból 2 angyal, 2 pásztor és 2 guba. A betlehem felépítése templomalakú. Kívülről bevonják különféle színes papírok­kal. A betlehem tornyán arany papírossal bevont kereszt található. A betlehemet a két an­gyal viszi. A betlehem belsejében az Úr Jézus születésére vonatkozó jelenetek láthatók (szobrok, szentképek, jászol, sz. Mária, szt. József, a kis Jézus, bárány, ökör, válú, sza­már stb.). A betlehemet gyertyával világítják meg. A pásztorok öltözete: magyar formájú, bő, rakott nadrág. Szegélyét több sorban szép hímzés díszíti. A bőújjú ing felett magyaros mellényt viselnek. A mellény piros színű, s az közepén aranyos zsinórral van összefűzve. A fejükön piros szinü, kb. 35-40 cm magasságú süveget viselnek. Ez a süveg hegyben végződik és a hegy tetején pedig ezüstpapirossal bevont kereszt van. A két pásztor a kezében egy kb. 150 cm magasságú botot visz, melynek 3/4 részében két-két csengő van elhelyezve. Az angyalok öltözete: fehér szoknya, bő ujjú hosszú ing, mely a csipő fölött széles nemzetiszínű szalaggal van megkötve. Fejükön rózsaszínű süveget viselnek. A süveg a tetején nyitott és lapos. A homlokzatára piros kereszt van ragasztva. A két guba öltözete: kifordított báránybunda (fehér). Az arcukon báránybőrből ké­szült álarcot viselnek. Az álarc szine fekete; az orra hosszú s piros rongyból készül. A hosszú orr végén gombostűk vannak elhelyezve. Fejükön kifordított kucsma van (fe­hér). Az 1.50 m hosszú boton hosszú lánc csörög. A láncon még egy csomó vacakság lóg. Egy ilyen láncfüggelék a ,gungó'. 111 Panykevics, Jván 1929. 22-23. 112 Niedermüller Péter 1981. 215-216. 113 A kézírásos, 6 oldal terjedelmű anyagon csak ennyi szerepel: Müller V. Királyhelmec, Fejszésta­nya. Etnológiai Adattár 1741.

Next

/
Oldalképek
Tartalom